HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.05.21. 17:57 antitézis

Kerékpározz okosan!

Címkék: biztonság közlekedés tudatos tévhitek

 

A következőkben összefoglaljuk, hogy milyen szabályok vonatkoznak a biciklikre és a biciklik vezetőire. Ugyanis a szabálytalanságokért kiszabható pénzbírságon túl, a fokozott balesetveszély miatt a testi épségüket is kockáztatják a gondatlanok. 

 

Szerencsére egyre jobban terjed a kerékpárhasználat. A magas üzemanyag árak, a romló színvonalú és drága tömegközlekedés, a biciklik trendivé válása, a lazasága, valamint a mozgás öröme miatt egyre többen, egyre többet használják.

A kerékpáros kultúra sajnos azonban még gyerekcipőben jár nálunk. Nem divat, sőt egyenesen ciki adni a biztonságra, és betartani a közlekedés szabályait. A kerékpár viszont nem játékszer, hanem jármű. [1] A gyalogláshoz képest többlet jogokat és többlet kötelességeket jelent! [1] [2] Ezekről azonban nem tudnak a biciklisták. Honnan is tudnának? Azok számára, akik nem jártak még KRESZ-tanfolyamra, legtöbbször teljesen ismeretlen a közlekedés szabályrendszere. Akik vettek már részt rajta, azoknak pedig csak a motoros/autós vizsgán való átcsusszanáshoz szükséges információkat adták át oktatóik, de a KRESZ-t, vagy az egyéb közlekedésről szóló jogszabályok tartalmát alaposabban még ők sem ismerik, így a kerékpározásra vonatkozó részeket sem.

Valószínűleg megfogadják a tanácsot és "tartják a mértéket", tehát nulla korsóval isznak a kocsma látogatói... ;)

 

 

A legfontosabb, még indulás előtti teendő, hogy a kerékpárt felkészítsük a közútra. Különösen a fővárosban és a húszas éveikben járók körében divatosak a teljesen csupasz, öreg Peugeot, Puch, Herkules, Bianchi, stb. biciklik, lehetőleg egyetlen prizma nélkül. Ennél talán egy fokkal még rosszabb a helyzet a tízes éveikben járó fiúk kedvence, a teljesen lecsupaszított BMX, amin még fék és nyereg sincs, hiszen ezek csak „akadályoznák őket a trükkökben” (ugratás, kormánypörgetés a levegőben, stb.). Persze sok esetben a középkorúak által használt városi biciklik, vagy mountainbike-ok sincsenek jobban felszerelve. De az országúti „atombringások” is „abból űznek sportot”, hogy semmi "felesleges" nincs a kerékpárjukon, és nem tartják be a közlekedés szabályait. Utána pedig sírnak a sajtóban a „csúnya” rendőrbácsikra (akik ez esetben még engedékenyek is voltak). Az idősek által használt 30-40-50 éves Csepel, vagy orosz gyártmányú nyikorgó drótszamarakról nem is beszélve, amelyeken még az eredeti abroncs foszladozik...

Sajnos nagyon sok boltból is úgy adják ki a vadonatúj bicikliket, hogy azokat nem szerelik fel minden kötelező kiegészítővel [1]. Pedig ez olyan, mintha az autószalonból lámpa, elsősegélykészlet és pótkerék nélkül hoznánk el az új autót.

A kötelező kerékpárfelszerelések a következők:

- hátra néző piros prizma

- borostyánsárga küllőprizma (első kerékre kötelező, a hátsóra ajánlott)

- előre néző működő fehér (vagy kadmiumsárga) lámpa

- hátra néző működő piros lámpa

- csengő

- működő első és hátsó fék

 

(Ezek közül a cikkben említett, megbüntetett sportolónak egyedül féke volt!)

 

 

Sokan attól félnek, hogy nem lenne elég ízléses a járművük, ha telezsúfolnák a kötelező kiegészítőkkel, valójában közel sem lesz pakisztáni busz ettől a néhány apróságtól.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lámpákból széles a kínálat, 500 és 50’000 forint között. Ha szeretnénk látni valami hasznát is a fényforrásnak, gyorsan hajtunk, vagy esetleg gyakran járunk sötét, kivilágítatlan útszakaszokon is, akkor feltétlenül érdemes egy drágább, nagyobb teljesítményű, de megfizethető márkásabb típust választani, ami valóban meg is világítja az utat előttünk, illetve aminek a fénye messzire ellátszik a hátunk mögött. Ne legyenek hiú ábrándjaink, az 1-2-3 ezer forintos első lámpák -LED-ek számától függetlenül- általában 1-2 méternyire világítanak el, ami csak botorkáláshoz elég.

 

Ajánlható, hogy legyen egy előre néző fehér színű prizma, így a szemből érkező még könnyebben észreveszi a kerékpárt. Valamint a pedálokon is legyenek borostyánsárga prizmák elhelyezve, ugyanis a visszaverődő fények a fel-le mozgás közben jó figyelemfelkeltőek lehetnek éjszaka. Sárhányó jól jöhet esős időben, vagy ha bármilyen okból vizes az út. Gumicseréhez pumpa, tartalék belső, villáskulcs és gumileszedő. Láthatósági mellény, ami éjszaka és korlátozott látási viszonyok között lakott területen kívül kötelező, lakott területen belül pedig ajánlott. A korlátozott látási viszonyok mit is jelentenek? Köd, eső, felhős idő, szürkület, stb. Tehát ha a Nap nem süt verőfényesen. Kerékpár lezáró szerkezet. Végül egy kerékpárra rögzíthető táska, amibe mindez és az egyéb tárgyaink (pénztárca, mobiltelefon, stb.) beleférnek.

 

Ha a bicikli készen áll, akkor indulás előtt már csak a biciklistának kell biztonságos járművezetésre alkalmas állapotban lennie. [2] [3] Sokan nem tartják komoly problémának az ittas biciklizést. Pedig azon túl, hogy tilos, nagyon veszélyes is! A kerékpáron ülő személy teljesen védtelen, még egy elesés is komoly sérüléseket okozhat neki. A kerékpáron egyensúlyozáshoz pedig gyors reakcióidők, pontos izommunka kell, amelyeken az alkohol jelentősen ronthat, akár észrevétlenül is, így kezd el kacsázni könnyen az ittas biciklista. Ha valaki biciklivel elment valahová, és ott ivott, akkor semmi baj, hazatolhatja a biciklit, akkor gyalogosnak minősül.

Az alkoholon kívül nem állhat más szer befolyása alatt sem, illetve vezetésre képtelen állapotot eredményez a törött, gipszelt végtag, a komolyabb tünetekkel, például lázzal járó betegség, a tudatot befolyásoló gyógyszer, idegesség, másnaposság, fejfájás, stb.

Ha minden megfelelő állapotban van és útra kelhet a bringás, a kiskutyust sajnos nem viheti magával sétálni, tilos az állatot kerékpározás közben vezetni [3]. Csak zárt kosárban szállítható, mert nyitott kosárból kiugorhat és baleset lehet a vége, ahogyan az egyik kedves ismerősömmel is megtörtént, szerencsére megúszta horzsolásokkal, a kutyus pedig sértetlenül.

Csomag szállítására van lehetőség, de nem akadályozhatja a kormányzást, a fékezést, a kilátást, és nem nyúlhat ki oldalra, előre-hátra pedig maximum 1-1 méterig nyúlhat túl a biciklin. [3] A legjobb, ha néhány ezer forintért szerelünk csomagtartót, kosarat vagy táskát a járműre, sokkal kényelmesebb és biztonságosabb lesz a közlekedés.

Gyakran látni, hogy bringán utast szállítanak, a legtöbbször vagy a csomagtartón ül egy a sofőrhöz hasonló korú személy, vagy áll rajta, de néha még a kormányon is ülnek. Ez mind veszélyes és tilos! Szigorú feltételekkel lehet utas a biciklin: van számára biztonságos ülőhely (gyerekülés), és 10 évnél fiatalabb, a kerékpárt hajtó viszont már elmúlt 16 éves. [3]

 

Indulás után felmerül a kérdés, hogy milyen útvonalt válasszunk. Amennyiben van kerékpárút, vagy gyalogos és kerékpárút, esetleg kerékpársáv, akkor ezeken kell haladnunk. Lakott területen kívül és főútvonalon az út jobb oldalára kell húzódni, de ez lakott területen belül is ajánlott. Kerékpárúton, kerékpársávon, gyalogos- és kerékpárúton egymás mellett is lehet haladni, de az úttesten, járdán csak egymás mögött egy sorban!  

A legtöbb kerékpáros örül a külön bicikliútnak, ám a teleszkóp nélküli és a gyors országúti biciklisek számára rémálom tud lenni ott „egerészni”. A KRESZ-módosítások miatt sokan azt hiszik, hogy nem kötelesek igénybe venni a kerékpárutat, ha van. Pedig ez csak abban az esetben igaz, ha egy sor feltétel adott: 1. lakott területen belül kell lenni, 2. nem főútvonalon, 3. az úton kerékpárnyom van kijelölve, 4.közúti jelzések sem tiltják az úton biciklizést. Én még nem találkoztam ezeknek a feltételeknek megfelelő úttal, tehát maradjunk annyiban, hogy kötelező a bicikliúton maradni, ha van!  

Bizonyos esetekben járdán is szabad biciklizni, ha lakott területen belül az úttest alkalmatlan a kerékpározásra, vagy ahol az úton tilos kerékpározni, de a gyalogosokat nem szabad zavarni és maximum 10 km/órával szabad tekerni.

Kerékpárúton, kerékpársávon, úton haladva a biciklisnek elsőbbsége van az útját keresztező forgalommal szemben, amíg piros lámpa, stop vagy elsőbbségadás kötelező tábla, esetleg jobbkéz-szabály vagy más KRESZ-szabály nem állja útját. 

A „kerékpárút vége” táblát sajnos gyakran kihelyezik a kereszteződés előtt, és azt jelenti, hogy onnantól a kerékpárosnak nincsen elsőbbsége a kerékpárútról a kereszteződésbe behajtva. Erre a figyelmetlen autósok miatt van szükség, így a biciklisre hárul a felelősség, hogy biztonságosan keljen át a kereszteződésen.

 

 

 

 

 

 

 

Sokan -az autóvezetők nagy részéhez hasonlóan- kerékpárral közlekedve is beszélnek a mobiltelefonjukon, a tiltás ellenére. [3] Pedig biciklivel sokkal könnyebb félreállni, mint autóval, és így nyugodtan, odafigyelve telefonálni. Másrészt viszont az autó fékberendezését lábbal kell működtetni, a kerékpárét viszont a telefont tartó kézzel is kéne. A jobbkezesek további hátrányban vannak, ugyanis a nem kontrafékes modelleken a jobb kézben tartott telefonnal a kerékpár hátsó fékét működtethetnék, és ha hirtelen meg kéne állniuk, csak az első kereket tudják fékezni, így akár át is bukfencezhetnek a kormány felett. Kontrás modelleknél pedig az első féket lehet működtetni jobb kézzel, amely nélkül jelentősen nő a féktávolság.

Menet közben nem szabad mindkét kézzel egyszerre elengedni a kormányt, tehát irányítás nélkül hagyni a biciklit. Értelmetlen kockázatot jelent. Valamint vontatni sem engedélyezett, sem állattal, sem kerékpárral, sem motorral. [3]

A legtöbb biciklist nem érintik a sebességhatárok, ugyanis 10-15 km/h felett nem tudnak menni. Az országúti biciklikkel, a jobb mountainbike-okkal és az elektromos kerékpárokkal viszont könnyen túlléphetőek, ezért nem árt tisztában lenni ezekkel is. Jogos a felvetés, hogy kerékpáros nem szokott sebességtúllépés miatt büntetést kapni. Ám a gyorshajtással a baleset kockázata nő, és ha bekövetkezett, akkor a helyszínből, a sérülésekből, a szemtanúk beszámolóiból könnyen kideríthető, hogy száguldoztak-e a résztvevők.

Lakott területen kívül és belül maximum 40 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, de lakott területen kívül bukósisakot viselve, utast nem szállítva ez 50 km/órára emelkedik. Kerékpárúton 30 km/óra, a közös gyalog- és kerékpárúton 20 km /óra a megengedett legnagyobb sebesség. [3] Természetesen ezeket nem kell mindig kihasználni, csak ha biztonságos.

Sokan félreértették a biciklisek helyzetét megkönnyítő KERSZ-módosításokat, és azt hiszik, hogy minden behajtani tilos táblát figyelmen kívül hagyhatnak, és minden buszsávon közlekedhetnek. Valójában csak akkor szabad buszsávon hajtani, ha azt a táblán külön jelzik egy kerékpár ábrájával! [3]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha mindkét irányból behajtani tilos tábla van kihelyezve, kerékpárral is tilos behajtani. Ha azonban valamilyen kiegészítő tábla valamilyen járművet beenged, pl: „Kivéve taxi”, „Kivéve BKV”, „Kivéve engedéllyel” vagy „Kivéve kerékpárral”, akkor kerékpárral is be szabad gurulni. [3] Ha azonban nincsen kiegészítő tábla, akkor a többi járműhöz hasonlóan biciklivel sem!

 

 

 

 

 

 

 

 

Behajtani tilos tábla esetén is keresni kell a „Kivéve kerékpár” kiegészítő táblát, ennek hiányában nem szabad befordulni! [3]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő „Kerékpárral behajtani tilos” tábla esetén mindenképpen távol kell maradni az útszakasztól. [3]

 

 

 

 

 

 

 

 

Biciklivel úgy lehet besorolni és kanyarodni, mint a többi járművel. Jelezni kell kanyarodási szándékunkat, és meg kell győződnünk arról, hogy szabad az út. Annyi a különbség a „motoros járművekhez” képest, hogy „indexelni” a karunkkal tudunk (ezt egyszerűsége ellenére sajnos nagyon sokan nem tarják be, pedig életmentő lehet), valamint tükör helyett hátrafordulással győződhetünk meg arról, hogy éppen nem előznek-e, nem kell-e másnak megadnunk az elsőbbséget, stb (ezt szintén kevesen művelik). Lakott területen kívüli főútvonalon balra nem kanyarodhatunk be a szokásos „középre besorolással” és nem is fordulhatunk meg, le kell szállni a bicikliről, és át kell tolni azt az út túloldalára a kereszteződésben, mint a gyalogosok.  [3]  (A bejegyzés elején idézett cikkben a sportolóhölgy ezt is megszegte.)

Biciklivel jóval több helyen lehet megállni, és „parkolni”, mint a „motoros járművekkel”, de van ahol ezzel is tilos, például a zebrán és a zebra előtti 5 méteren. Járdán meg szabad állni, de csak feltételekkel: legalább 1,5 méter szélességet meg kell hagyni belőle a gyalogosoknak, maximum a járda felét foglalhatjuk el (és nem lehet 1000 kg-nál nehezebb a bicikli tengelyterhelése, de ez nem sűrűn fordul elő). [3]

 

Zebrán vagyis  „Kijelölt gyalogosátkelőhelyen” áthaladva (olyan irányban mint a gyalogosok)  kerékpárral nincsen elsőbbségünk a többi járművel szemben, de a kerékpárról leszállva, gyalogosként természetesen már igen!

Az úton haladva viszont meg kell adnunk az elsőbbséget a zebránál a gyalogosok részére! Valamint akkor is megilleti őket az elsőbbség, ha kereszteződésben a gyalogos a felsőbbrendű út járdájának vonalában halad és kereszteznénk az ő útját! [3]


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Baleset esetén az az első és legfontosabb, hogy a sérültek jussanak megfelelő orvosi kezeléshez. Amennyiben már valami fáj, nem érzi jól magát a sérült, gyanakodni lehet a komolyabb bajra is, ezért mentőt kell hívni. Személyi sérülés esetén kötelező orvosi és rendőri segítséget kérni, mindegy, hogy hogyan rimánkodik, hogyan akarja eltussolni a dolgot a vétkes fél! Érdemes fotókkal dokumentálni a helyszínt, nehogy azt később manipulálják (arrébbhúzzák a biciklit, stb.), illetve ha lehet, akkor szabaddá is kell tenni az utat a forgalom előtt. Ha nincs személyi sérülés, akkor nem kötelező rendőri segítséget sem kérni, de személyes tapasztalatból tudom, hogy amint „múlik a baleset emléke”, a vétkes fél egyre kevésbé hajlamos betartani a szavát („az én hibám, kifizetem minden károdat”). Így vagy rögtön fizessen a vétkes, vagy nem árt, ha rendőrségi jegyzőkönyv dokumentálta az esetet, a későbbi kárrendezéshez. Baleset után, amilyen hamar csak tudjuk, aprólékosan le kell jegyezni a történteket, mert hamar elfelejtheti az ember.

A kerékpárokon nincsen kötelező biztosítás, mint az autókon, motorokon, így a kerékpáros által okozott károkért (karcolás, tükörletörés, stb.) általában a biciklis felel, ha ő a hibás. Sok lakásbiztosítás azonban kiterjed a kerékpáros balesetekre is, ezt érdemes megérdeklődni a biztosítónál. Illetve évi néhány ezer forintért köthetőek már külön kerékpáros felelősségbiztosítások is.

 

Irodalom:

[1] 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről

[2] 1988. évi I. TÖRVÉNY a közúti közlekedésről

[3] KRESZ = 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

     (A felhasznált közlekedési táblák képei ebből a jogszabályból származnak.)