HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.05.15. 10:02 antitézis

Napvédő krémek (és társaik)

Címkék: tudomány egészség tévhitek napozás

Így védekezhetünk a Nap káros hatásai ellen 

A napsütés okozta veszélyek ismertek és köztudottak. Mivel a téma vonzza a figyelmet, ezért a sajtó is rendszeresen foglalkozik a kérdéssel, ám a hozzá nem értés miatt gyakran csak a képzavart növeli, amivel kárt okozhat. Így népszerűsítik az olyan „nagyszerű” ötleteket, hogy a napvédő krémek helyett például olivaolajjal, kakaó- vagy kókuszvajjal kenjék magukat az emberek, mert az természetes, és van „napvédő hatása” is. [1] Nos ez annyiban igaz, hogy szinte bármit a Nap és a testünk közé helyezve csökken a testünket érő sugárzás mennyisége, legyen az a bármi akár olivaolaj, akár egy pohár víz. Ám ezek a házi-praktikák nem nyújtanak egy minimálisan elegendő védelmet sem.

A naptejek hatásosságát a napvédő faktor (rövidítve SPF, angolul: Sun Protection Factor) skála szerint osztályozzák, illetve alapfokú (vagy alacsony), közepes, magas és nagyon magas védelmet biztosító kategóriába sorolják. A faktor (SPF) értéke arra utal, hogy a megfelelő vastagságban felvitt termékkel hányszor hosszabb ideig nem „égünk le”, mintha nem használnánk a készítményt. Mint később látni fogjuk, a faktorszám önmagában nem nyújt elegendő információt a napsütéssel szembeni teljes védelemről. A növényi olajok maximum 7-es faktorszámúnak tekinthetőek, tehát legfeljebb alapfokú védelmet biztosíthatnak, a szakemberek azonban minimum 15-ös faktorszámú, legalább "közepes védelmet" kifejtő termékeket ajánlanak! Egyáltalán nem éri meg ezekkel az „alternatív” megoldásokkal kísérletezni!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 A kép forrása

 

Sokan, habár tisztában vannak a napon tartózkodás veszélyességével, mégsem törődnek a nap elleni védelemmel. Talán azért, mert a következmények nem azonnal jelentkeznek. A leégés órák, a bőrrák és a bőr idő előtti öregedése évek, évtizedek múlva mutatkozik. Az emberek pedig sokszor nem eléggé előrelátóak. A fiatalabbak, főleg a fiúk nagy része egyszerűen túl erősnek érzi magát ahhoz, hogy bármi baja legyen, illetve attól tartanak, hogy talán megszólná őket a környezetük, amiért gondosabbak, és mondjuk védő krémmel kenik be magukat. Sokuknál abban merül ki a „védekezés”, hogy amint lehet, jól megpörköltetik magukat, hogy a nyáron ne legyen probléma többet a leégéssel.

A lányok más, de nem könnyebb helyzetben vannak. Nekik ugyan elnézik a naptej használatát, ám velük szemben az elvárás nagyobb, hogy barnábbak legyenek, ráadásul, ha lehet, akkor egész évben. Így nyáron többet napozhatnak, az év többi részében pedig sajnos gyakrabban járhatnak szoláriumba, amely nem javasolt.

Az idősebbek pedig sok esetben „már nem” törődnek a védekezéssel, hiszen azt feltételezik, hogy ha eddig nem lett bajuk, akkor ez után sem lesz. Nos kellemetlen meglepetések érhetik őket… akárcsak azokat, akik lelkiismeretesen próbálnak ugyan védekezni, de nem helyesen. Akár azért, mert félrevezették őket az „ezoterikusok”, akár azért, mert nem mondta el nekik senki, hogy miért és hogyan érdemes tenni az ártalmak elkerüléséért.

Aki nem ismeri valaminek a működését, azt könnyű félrevezetni. Neki a guru mondja hogy A, a tudós szakértők mondják, hogy B, és az alapján választ, hogy ki a szimpatikusabb, kinek HISZ jobban. Ezért megpróbáljuk elmagyarázni, hogy hogyan is működik ez a „Nap-kérdés”.

A Nap egy csillag a Naprendszerünkben, amelyben magfúzió megy végbe, nagy energia felszabadulása közben, ennek köszönhetően hő és fény távozik belőle. A hő és a fény elektromágneses hullámok formájában érkezik a Földre, amelyek parányi részecskékből, fotonokból állnak. Ezeket az elektromágneses hullámokat a hullámhosszuk alapján több csoportba soroljuk, mint például röntgen-, mikrohullámú-, rádiohullámú-, infravörös sugárzás, valamint megtalálható benne a látható fény és az úgynevezett ibolyántúli tartományba eső sugárzás. Ez utóbbit angol neve („ultra violet”) alapján „UV”-nek rövidítjük. Máris el tudjuk helyezni az UV-sugárzást!

Az UV-sugárzás nélkülözhetetlen a bőrünkben végbemenő D-vitamin termeléshez, ám ehhez elég, ha hetente néhányszor 15 percet „tartózkodunk a napon”. A bőrünket túlzott mennyiségben érő UV-sugárzás káros hatással van az egészségünkre. Többek között bőrrákot, gyorsabb bőröregedést, leégést, az immunrendszer gyengülését és szemhályog kialakulását okozhatja. [2]

Az emberi szokásoknak köszönhetően (környezetszennyezés, ózonréteg vékonyodás, nyaralási és napozási szokások, kevesebb és vékonyabb ruha viselése, szolárium használat, egészségtelen életmód, stb.) nő a bőrrákos megbetegedések száma. Az ózonpajzs védelme érdekében már sok károsító vegyület alkalmazását lecsökkentették, betiltották, mint például a CFC-két (klórozott-fluorozott szénhidrogének), ám továbbra is nagy mennyiségű ózonromboló vegyületet bocsátunk ki, mint például a metánt vagy a nitogén-oxidokat. És miért jó az ózonpajzs? Amire a pajzsok általában: megóvnak. Ha az UV-sugárzás fotonja egy ózon molekulának csapódik, akkor nem a mi bőrünknek fog. És miért baj, ha a bőrünkbe jut? Mert elég nagy az energiája ahhoz, hogy elszakítsa a bennünk lévő nagy molekulák kötéseit. Mint amilyenek például a DNS-ünkben, a fehérjéinkben, a kollagénünkben vagy a sejtjeink membránjaiban találhatóak. Az UV-sugárzást a radioaktívhoz hasonlóan nem érzékeljük, csak majd a következményeit, jóval később. Vakítónak csak a látható fény tartományába eső sugárzást látjuk, melegnek pedig az infravörös tartományba esőt érezzük.

A Föld UV-védelmének romlása ellenére a saját egyéni védelmünket fokozhatjuk. Elsősorban azzal, hogy minél kevesebbet tartózkodunk a szabadban akkor, amikor a legerősebb UV-sugárzás érne bennünket, délelőtt 10 és délután 4 óra között. Amennyiben mégis kint kell lennünk, megfelelő ruházatot kell hordanunk és napvédő krémekkel óvjuk a ruházattal nem fedett testrészeinket. Az UV-sugarak sok esetben még a ruhadarabokon is képesek áthatolni, ezért kifejezetten a szabadtéri tevékenységekhez gyártott darabokat kell hordani. Ilyenek például azok a sportfelszerelések, amelyek címkéjén fel is tüntetik az UV-védelmet.

Tudjuk jól, hogy a látható fény tárgyaknak ütközve tükröződik, szóródik, különben nem látnánk az árnyékban, vagy az ablaktalan helyiségekben. Az UV-sugarak is ilyenek. Ezért bizony az árnyékban is elérnek bennünket, a tárgyakról, a földről, a falakról, a vízfelületről, stb. visszaverődve. Emiatt az árnyékban is barnulhatunk és ott is védenünk kell magunkat.

Felhős időben sincsen teljesen sötét, mert a látható fény egy része is átjut a felhőrétegen, éppen úgy az UV-sugarak jelentős hányada is. A hőség elől a vízbe menekülve sem vagyunk védve, ugyanis az UV-sugárzás több méter mélyen lehatol. Úszás, pancsolás előtt feltétlenül használni kell a vízálló naptejet, majd újra kell kenni, miután kijöttünk a vízből. Hiszen az is csak a fürdőzés idejére véd, természetesen idővel lemosódik, nincsen a bőrünkhöz ragasztva. [3] [4] Gyerekek számára kifejezetten ajánlható, hogy pancsolni is pólóban menjenek, illetve kaphatóak divatos kis „szörfös ruhák” is. Régebben a strandolók is jobban fel voltak öltözve, szinte az egész testüket fedték. [2]

Ne felejtsük el, hogy a ruházat alól kilógó felületeket, például: kéz, lábszár, arc, nyak, fül, a papucsból, szandálból kilógó lábfej továbbra is védtelen, és ott is károsodást szenvedhetünk! Ezeket naptejjel kell lekennünk.

Az UV-sugárzás nem egységes, több különböző tartományt különítenek el. A három „legfontosabb az UV-A, B és C. Ezek közül az UV-C nem jut át a légkörön, csak az űrhajósokat kell óvni vele szemben. Az UV-A és B jelentős része viszont eléri a Föld felszínét. Nagyrészt az UV-B okozza a leégést, és az ez elleni védelmet jelzi a korábban említett SPF faktor szám! Az UV-B tartalmazza a legnagyobb energiával rendelkezező fotonokat, a DNS-t is közvetlenül károsítja, mutációkat okozhat, ami a rák kialakulásához vezethet. Az UV-A kisebb energiával bír, mint az UV-B, de közvetetten képes károsítani a DNS-t, rákot okozhat, valamint szerepe van a bőr öregedésében és az immunrendszer hatékonyságának romlásában is.

Korábban a naptejek gyártásánál csak az UV-B elleni védelmet tekintették fontosnak. Ez is közrejátszott abban, hogy a naptejet használóknál több bőrrákos megbetegedést tapasztaltak. Ebből ered a téves következtetés, ami sajnos mai napig hisztit vált ki, hogy sokan azt hiszik, maga a naptej okoz bőrrákot. Ez azonban nem igaz. Valójában egyrészt azok használtak naptejet, akik a napon többet tartózkodtak. Másrészt akik UV-B elleni naptejet használtak, mivel nem égtek le, ezért többet maradtak a napon. Valamely okból tehát több káros UV-A és B sugárzás érte a bőrüket, mint azokét, akik nem használtak naptejet, és nem voltak annyit a napon. [5]

A ma kapható naptejek többsége már UV-A ellen is védenek, ezt külön felirat hirdeti a csomagoláson. Az összetételüket tekintve pedig biztonságosan alkalmazható vegyületeket tartalmaznak.  [6]

Több tanulmány készítése során is az derült ki, hogy aki magasabb faktorszámú napvédőkémet használ, többet is tartózkodik a napon. Ez arra utal, hogy az emberek túlzottan bíznak a naptejben, nem tudják, hogy csak részben védettek. [7] Az UV-A és B szűrőkkel ellátott, magas faktorszámú krémek használata sem jelenti azt, hogy bekenjük magunkat és bármikor, bármennyit a szabadban tartózkodhatunk! A védelem nem 100%-os. A megfelelő vastagságban felvitt 15-ös faktorszámú krém az UV-B sugarak 93,3%-ától, a 30-as faktorszámú 96,6%-átától, a 45-ös faktorszámú pedig a 97,7 %-ától óv meg.  [4]

Ezek a készítmények arra jók, hogy ésszerű szabadban tartózkodás mellett elkerüljük a leégéssel is járó, és a rák kockázatát rendkívül növelő rövidtávú nagy sugárdózist.   [3]  [4] Ez azoknál is fontos, akik csak alkalmanként mennek ki a szabadba, és nem rendszeresen vannak kint hosszú ideig.

Az egyik felmérésben résztvevőkről az derült ki, hogy negyedannyi napvédő krémet használtak, mint amennyi a test megfelelő fedéséhez szükséges lett volna. [7]  Nem elég csak néhány cseppet dörzsölgetni magunkra, hogy megnyugtassuk a lelkünket! A megfelelő védelem érdekében több tíz grammot is fel kell kennünk. Egy-egy flakonnyi nem tarthat ki egész szezonban.

Az UV-A egy része még a járművek ablakain is át tud hatolni. Ráadásul nyáron gyakran az üveget leengedik a sofőrök, karjukkal kikönyökölnek az ablakkereten. Ezért hosszabb utak előtt még a gépkocsivezetőknek is érdemes legalább a bal karjukat bekenniük. [8]

Mik azok a vegyületek, amelyek képesek megvédeni bennünket? A napvédő krémekben kémiai és fizikai szűrők találhatóak. A kémiai szűrők elnyelik (abszorbeálják) a nagy energiájú UV-sugárzást, és alacsonyabb energiájú sugárzást bocsátanak ki, például infravöröset, vagyis hőt. Ezt persze nem érezhetjük, olyan kis mennyiségű. A fizikai szűrők ásványi porok, színezőanyagok (pigmentek), amelyek vagy szétszórják vagy abszorbeálják az UV-sugárzást. Úgy működnek, mintha apró páncéllemezkéket helyeznénk el magunkon, és a Nap milliónyi tűt lőne ránk. Minél hiányosabb a páncélunk, annál több tűcske fúródik a bőrünkbe. Ezért fontos, hogy megfelelő vastagságban legyen és állandóan pótoljuk a veszteséget, amely izzadás, úszás, ledörzsölés, lebomlás, stb. révén keletkezik.

Az UV-sugárzást a tudósok, az orvosok és a rákellenes szervezetek egyaránt elismerik rákkeltőként. A naptej összetevőit folyamatosan vizsgálják, és nem lehet bizonyítani káros hatásait. Természetesen előfordulhat, hogy valaki allergiás valamire, de ez lehet egy természetes növény hatóanyaga is (pl: dió, mogyoró, paprikamag, pollen, stb.), vagy valóban akár a napvédő krémek bizonyos összetevői. Ilyen esetben más típusú naptejet kell használni, ami nem tartalmazza az allergiát kiváltó anyagot, de a naptejekről nem érdemes lemondani.

Végezetül összefoglaljuk a legfontosabb tanulságokat. Ha a szabadba készülünk, védjük magunkat a túlzott UV-sugárzással szemben. Legyen rajtunk napszemüveg, vagy legalább legyen UV-szűrős a dioptriás szemüveg. A bőrünkön folyamatosan legyen bőséges mennyiségű legalább 15 faktoros és UV-A-szűrős napvédő krém, amelyet rendszeres újrakenéssel biztosíthatunk. A le nem kent felületeket takarjuk kalappal és UV-szűrős ruhával. Strandra készülve nem árt, ha viszünk továbbá napernyőt, strand-sátrat, bőséges mennyiségű folyadékot. Ha tehetjük, árnyékba telepedjünk le, és kerüljük a napsütést 10-16 óra között. Ezek igazak minden szabadtéri tevékenységre, a sportra, a kertimunkára, a bográcsozásra és a munkára is.

 

 

Felhasznált irodalom:

 

[1] http://nol.hu/mozaik/napvedelem_termeszetesen

 

[2] The challenge resulting from positive and negative effects of sunlight: How much solar UV exposure is appropriate to balance between risks of vitamin D deficiency and skin cancer?

Jörg Reichrath

Progress in Biophysics and Molecular Biology 92 (2006) 9–16

 

 

[3] Beliefs, knowledge and attitudes as predictors of sunbathing habits and use of sun protection among Swedish adolescents

R Branström, Y Brandberg, L Holm, L Sjöberg, H Ullén

European Journal of Cancer Pre_ention 2001, 10, 337_345

 

[4] Recommendation: Daily sun protection in the prevention of chronic UV-induced skin damage

Peter Elsner, Erhard Hölzle,Thomas Diepgen, S. Grether-Beck, Herbert Hönigsmann, Jean Krutmann,

Karin Scharffetter-Kochanek,Thomas Schwarz,Thomas Luger

Dt.Dermatologische Gesellschaft. Journal  2007/2  166-173

 

[5]Sunscreen Use and Duration of Sun Exposure: a Double-Blind, Randomized Trial

Philippe Autier, Jean-Franc¸ois Dore´, Sylvie Ne´grier, Danie`le Lie´nard, Renato

Panizzon, Ferdy J. Lejeune, David Guggisberg, Alexander M. M. Eggermont

Journal of the National Cancer Institute, Vol. 91, No. 15, August 4, 1999

 

[6] A Review of Sunscreen Safety and Efficacy

Francis P. Gasparrol, Mark Mitchnick and J. Frank Nash

Photochemistry and Photobiology, 1998, 68(3): 243-256

 

[7] Preventing Excess Sun Exposure: It Is Time for a National Policy

Karen M. Emmons, Graham A. Colditz

Journal of the National Cancer Institute, Vol. 91, No. 15, August 4, 1999

 

[8] Ultraviolet A and melanoma: A review

Steven Q. Wang, BA, Richard Setlow, PhD, Marianne Berwick, PhD, David Polsky, MD, PhD,Ashfaq A. Marghoob, MD, Alfred W. Kopf, MD, and Robert S. Bart, MDa

Stony Brook

J AM ACAD DERMATOL MAY 2001 837-846