HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.05.01. 16:51 antitézis

Alkohol I. rész


 

Az alkohol talán a legelterjedtebb tudatmódosító szer. Számos hátránya mellett számos előnnyel is bír, csak meg kell tanulni felelősen és biztonságosan fogyasztani. Elterjedtsége miatt szinte mindenki rendszeresen kapcsolatba kerül vele, vagy olyanokkal, akik a hatása alatt állnak. Az ismeretek viszont hiányosak. Mi az alkohol? Hogyan készül? Mi a hatása? Valóban segít a hidegben? Gyorsítható a kijózanodás? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kapunk választ a következőkben.

 

Az alkohol szó hallatán van akinek  felcsillan a szeme, és a tanulás vagy munka után jól megérdemelt bulira gondol. Mások feljajdulnak, és vagy saját, vagy más alkoholbetegsége, szerencsétlensége, valamint a züllött fiatalok randalírozása jut eszükbe. Ez a megítélés az alkohol tömegesen előforduló helytelen használatának köszönhető. Hogy előre vetítsünk valamit a bejegyzés második részének tanulságaiból: A tízes - húszas éveikben járó fiataloknak kerülniük kéne az alkoholfogyasztást. Az idősebbeknek, főleg a szív és érrendszeri betegségek szempontjából veszélyeztetettebb csoportokba tartozóknak pedig rendszeresen, de mértékletes fogyasztása ajánlható, ami naponta egy-egy pohárnyit jelent. De sajnos nem kétliteres pohárnyit, és egyben sem lehet leinni a két hét alatt „összespórolt” mennyiséget! :)  

 

 

Paracelsus öt évszázaddal ezelőtt fogalmazta meg, hogy „Dózis teszi a mérget” [1], amit ma a „Kis mennyiségben orvosság, nagy mennyiségben méreg” vagy viccesen a „Kis mennyiségben gyógyszer, nagy mennyiségben orvosság” formában emlegetünk. Ez a megállapítás mindenre azért nem igaz, például a dohányzásból nem ismerünk kedvező hatású mennyiséget, legalábbis a nulla szál cigarettán kívül. A mértékletes alkoholfogyasztás viszont mind a francia, mind a mediterrán étrendben bizonyított. A sokat emlegetett „Francia paradoxon” is jól bizonyítja: a sok elfogyasztott zsíros étel ellenére nem olyan rossz a szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya a franciák körében. [2] Igaz, hogy a manapság megfigyelhető folyamat, a hagyományos mediterrán és francia konyha háttérbe szorulása (a gyorsételek fogyasztásával szemben) azonban kedvezőtlen hatással van ezen régiók lakosainak az egészségi állapotára is.

 

Az alkoholfogyasztással sajnos könnyű túlesni a ló másik oldalára. A legtöbb országban, ahol szóba kerül, negatív hatásairól beszélnek, legyen Oroszország, vagy akár Magyarország. Nálunk körülbelül 500-800 ezer között lehet az alkoholbetegek száma. [3] Akik nagy károkat okozhatnak maguknak, családjuknak, és az országnak is.

 

Lássuk mi is az az „alkohol” egyáltalán! Az alkoholok egy szerves vegyületcsoportot alkotnak, sokféle molekula tartozik közéjük. Amikor hétköznap az „alkoholt” említjük, akkor az etilalkoholra gondolunk (másnéven: etanol). Ez egy színtelen folyadék, szaga eleinte undort kelt, de könnyen megszokható. Vízzel korlátlanul elegyedik, így sokféle koncentrációban előfordul. Kapható a nagyon alacsony alkoholtartalmú „alkoholmentes” sörtől egészen a 99,9%-os tisztaságú laboratóriumi felhasználásra szánt szesz is. Sok mindenre használható: fertőtlenítőszerként, oldószerként, üzemanyagként, tudatmódosítóként. Bármilyen emberi fogyasztásra szánt alkoholos italt is juttatunk a szervezetünkbe, az etilalkoholnak minden esetben ugyanolyan a hatása. Legfeljebb annyi különbséget tapasztalhatunk, hogy a töményebb italok fogyasztása esetén gyorsabban szívódik fel és hamarabb, erőteljesebben jelentkeznek a tünetek. A töménytől gyorsabban és jobban beáll az ember. Még a mágikus erőkkel felruházott abszint sem tartalmaz különleges hallucinogén anyagokat. Viszont, ha elhisszük, és el is várjuk a különleges hatást, akkor tapasztalhatjuk is azt, a már sokat emlegetett placebo-hatásnak köszönhetően. Sőt, még az alkoholosnak hitt, de valójában alkoholmentes italok hatására is jelentkezhetnek az alkoholivás bizonyos tünetei. [4] A nem megivásra szánt alkoholtartalmú termékekből, mint például a kézfertőtlenítőkből, a denaturált szeszekből, üzemanyagból, stb. azonban nem szerencsés megpróbálni kinyerni az etilalkoholt, vagy koktélt keverni, mert sok egyéb mérgező vegyület lehet bennük.

 

Az alkoholt a növények szénhidrátjaiból erjesztéssel a legolcsóbb és legegyszerűbb előállítani. A közvetlenül erjeszthető szénhidrátok az egyszerű és kettős cukrok (monoszacharidok és diszachaidok), mint például a glükóz (szőlőcukor), fruktóz (gyümölcscukor), mannóz, galaktóz, szacharóz (répacukor), maltóz (malátacukor). Ezek nagy mennyiségben megtalálhatóak a cukornádban, a cukorrépában, a melaszban, a gyümölcsökben, a kaktuszokban, az agave-ban. A belőlük előállított kedvelt italok például gyümölcsökből a pálinkák, cukornádból a rum, agave-ból a tequila.

 

A közvetlenül nem erjeszthető szénhidrátokat első lépésben erjeszthető cukrokká kell bontani (régen például emberi nyállal végezték, tehát megrágták mondjuk a kukoricát, és így készült a sör belőle), ilyenek az összetett szénhidrátok (oligoszacharidok és poliszacharidok), mint például a keményítő. Ezek megtalálhatóak a kukoricában, a rizsben, a burgonyában és a gabonafélékben, [5] belőlük sok féle ital készül nagy mennyiségben, például burgonyából vodka, kukoricából sör, rizsből a szaké, gabonából viszki és a „pálinka-utánzatok”. Sőt, a börtönben még kenyérből is gyárthatnak alkoholos italt. [6]

 

Az erjeszthető cukrokat végül gombák (Saccharomyces cerevisiae, Saccharomyces carlsbergensis) által termelt enzimek alkohollá alakítják. Ám az alkoholból csak bizonyos százaléknyit képesek elviselni, így nagyon tömény italok nem, csak sör, bor, cefre és egyéb alacsony alkoholtartamú italok gyárthatóak ezzel a technológiával.

 

A töményebb italokhoz úgy juthatunk, ha további eljárással, úgynevezett „lepárlással” vagy más néven „desztillációval” dúsítjuk az alkoholos elegyet. Ilyennel történik például a pálinkafőzés cefréből. Ezt azért nem célszerű házilag elvégezni, csak korszerű főzdében és pálinkafőző-mester felügyeletében. A desztilláció során elsőként lecsapódó frakciónak, az úgynevezett „rézelejének” magas a metil-alkohol tartalma, amely mérgező, ezért el kell különíteni.

 

Ahogyan már említettük, a gombák csak bizonyos mennyiségű alkoholt tudnak elviselni, így a nagyobb szénhidráttartalmú folyadékokban marad alkohollá nem alakított szénhidrát is. Ennek köszönhetően a sörnek is jelentős a szénhidráttartalma, valamint az édes boroknak is. Érdekesség, hogy az édes borok több gyümölcscukrot tartalmaznak, mint szőlőcukrot, mert ez utóbbival gyorsabban végbemegy az alkoholos erjedés. A gyümölcscukornak kisebb a vércukorszint emelő hatása, így nem is kell tartanunk tőle annyira. [5]

 

Néhány alkoholos ital jellemző alkoholtartalma:

 

Sörök

3-5%

Borok

10-12%

Borpárlatok

15-35%

Likőrök

15-40%

Pálinkák

30-60%

Abszint

40-80%

 

 

A folytatásban megtudjuk, hogy az alkoholnak milyen rövid és hosszú távú hatásai vannak, mennyi idő alatt "józanodhatunk ki" az italozások után, és mekkora az a mennyiség, amelyet biztonságosan fogyaszthatunk rendszeresen. 

 

 

 

Felhasznált irodalom:

 

[1]http://hu.wikipedia.org/wiki/Paracelsus

 

[2] Alcohol and Cardiovascular Health

Arthur L KlatskyIntegrative and Comparative BiologyMcLean: Aug 2004.Vol.44, Iss. 4;  pg. 324, 5 pgs 

 

[3]http://hvg.hu/itthon/20120419_kormanyzati_terv_alkoholizmus

 

[4]http://index.hu/tudomany/2012/04/04/az_ivas_a_lenyeg_nem_az_alkohol/

 

[5]Élelmiszer kémia

Szerkesztette: Hajós Gyöngyi, Akadémiai Kiadó Budapest, 2008

 

[6]http://eljtudatosan.blog.hu/2011/09/15/mik_azok_a_szenhidratok