HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.03.19. 10:56 antitézis

Energiaitalok II. rész

Címkék: koffein energiaital tudatos élelmiszer

 

Koffein

Az energiaitalokról szóló első cikkünkben megismerkedhettünk hazai történetükkel, forgalmazásuk érdekességeivel, a róluk szóló legújabb hírekkel. Jelen bejegyzésben az energiaitalok, a kávé és a tea legfőbb hatóanyagával, a koffeinnel foglalkozunk. Utánajárunk, hogy milyen előnyei, hátrányai és veszélyei lehetnek a fogyasztásának.

A koffein minden termékben más és más mennyiségben található meg, nagy az eltérés. A csokoládék például 3,6-128 milligramm között tartalmaznak 100 grammonként (tehát egy táblában). Néhány ital hozzávetőleges koffeintartalma megtalálható a következő táblázatban.[1]

 

 

 

 


Mivel koffeinből észrevétlenül is nagy mennyiséget vihet be szervezetébe a gyanútlan fogyasztó, ezért az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 18 milligramm/deciliterben maximalizálta az üdítőitalok koffeintartalmát az USA-ban. Ez nagyjából fele-kétharmada a Magyarországon forgalomban lévő energiaitalok koffeintartalmának, és kétszerese a nagy gyártók kóláiban található mennyiségnek (10mg/dl). Felhívnám a figyelmet a „chips-adó” miatt Magyarországon bekövetkezett változásokra, aminek köszönhetően sok energiaital koffeintartalma 32mg/deciről 10mg/decire, vagy az alá csökkent!

 

Általánosságban kijelenthető hogy az energiaitalokénál a kávénak magasabb a koffeintartalma. Igaz kávéból egyszerre kevesebbet isznak az emberek, mert intenzívebb az íze, kisebb a felszolgált mennyiség, korlátolt a kávéfőzők és a kávéspoharak kapacitása, valamint a megszokás miatt is kevesebbet töltünk.  Kanadában egy adag (doboz) energiaital koffeintartalmát korlátozták 180 milligrammban [2]. Ami jóval magasabb, mint a jelenleg itthon forgalmazott termékek tartalma. Ugyanis a 32mg/deci koffeintartalmú energiaitalok egy 2,5 decis dobozt tekintve összesen 80mg koffeint tartalmaznak. Ez megfelel nagyjából 8 deciliter kóla koffeintartalmának (10 mg/deci). A kávéval nehéz összehasonlítani, ugyanis egy féldecis adagban, ha nagyon erős, akkor abban is lehet ennyi, ha gyengébb a főzet, akkor lehet akár harmadennyi is. Tehát egy doboz energiaital koffeintartalma átlagosan nagyjából megfelel másfél-két adag kávéénak. Ebbe nem fognak tömegesen belehalni az emberek, és ettől nem fognak nagy számban májkárosodást szenvedni a fiatalok, de nem fogják rosszullét miatt megtölteni a kórházakat sem. Ezzel kár riogatni. Az viszont tény, hogy azt sem szerencsés, ha a gyerekek, fiatalok erősen koffeinezik magukat. Nincs igazán értelme sem, és ha nem is túl nagy veszélyeknek, de mindenképpen a szervezetük működését befolyásoló hatóanyagoknak teszik ki magukat, feleslegesen.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(A kép forrása: The Caffeine Page)

 

A koffein, gyorsan és teljes mértékben felszívódik, fogyasztás után körülbelül 30 perccel már maximálisan kifejti hatását és ez néhány óráig is eltart. [3] Mértékkel fogyasztva (20-200 mg) a koffein pozitív hatással van a legtöbb (tehát nem érzékeny) fogyasztóra. Energikusnak, kreatívnak, hatékonynak, magabiztosnak, ébernek érzi tőle magát. Egy 1997-es tanulmány szerint, a napi 50 mg koffeint fogyasztó iskolás gyerekek éberebbek, mint a kontroll csoport tagjai, akik naponta kevesebb, mint 10 mg-ot fogyasztottak. A koffeinnek talán lehet antidepresszáns hatása is, elképzelhető, hogy az északi országokban ezért fogyasztanak sokkal többet belőle, mint délebbre. [1]

A koffeintartalmú energiaitalok javítják a reakcióidőt, az állóképességet, és csökkentik a vezetés közbeni elalvási valószínűségét. A koffein ugyan nagyon széles körben fogyasztott serkentőanyag, de sokak rosszul reagálnak rá és kellemetlen mellékhatásokat tapasztalhatnak, akár kisebb mennyiségektől is, például fejfájást, szédülést. Nagyobb mennyiségtől pedig hányingert, émelygést, ingerlékenységet, álmatlanságot, heves szívverést, stb. Természetesen vannak, akik el is tudnak aludni könnyen egy bögre teával, vagy akár egy kávéval is. Amennyiben valakinek szívelégtelensége, szívbetegsége van, akkor általában azt tanácsolják neki, hogy nem érdemes koffeint fogyasztania, így energiaitalt sem.

A koffein javíthatja a sportolók teljesítményét és az állóképességét is, ezért elterjedt teljesítményfokozó szer. [4] [5] Mi mindenesetre nem javasoljuk a fogyasztását sportoláshoz. Egyébként sem hiszünk abban, hogy a teljesítményért kéne sportolni. Sokkal inkább az olyan hosszabb távú eredményekért érdemes, mint az egészségmegőrzés, a jobb közérzet, fittség és testsúly kontroll.

Egy tanulmány szerint a koffeintartalmú kávé és tea mérsékelt (de napi 4 adag feletti) fogyasztása nagyobb védelmet nyújt a szívbetegségek okozta halállal szemben. (A vizsgálatba magas vérnyomásban nem szenvedő 65 év felettieket vontak be). És úgy tűnik, hogy ebben az eredményben nem csak a tea és a kávé antioxidáns és egyéb egészségvédő vegyületeinek, hanem a koffeinnek is szerepe van.[6] Valamint a hosszútávú kávéfogyasztás nők esetében összefüggésbe hozható a köszvény, az ízületi gyulladások alacsonyabb kockázatával is. [7]

 

A túlzásba vitt koffeinfogyasztás csökkentheti az alvásidőt, későbbre tolhatja a lefekvés idejét, ronthatja az alvás minőségét is, de a rendszeres kávéfogyasztóknál kialakulhat a tolerancia. A rendszeres használat felfüggesztése tünetekkel járhat, de ezek nem mindenkinél jelentkeznek. Viszont már a sok koffeintartalmú üdítőt ivó iskolás gyerekeknél is megfigyelték az elvonási tüneteket, amelyek lehetnek: közöny, gyengeség, kimerültség, fejfájás, idegesség, szapora szívverés, remegés, hányinger, hányás. Ezek könnyen megszüntethetőek koffein fogyasztásával.[8] Bizonyos szempontokból a koffein nem okoz igazi függőséget, inkább csak megszokást [9]. Nem növeli a dopamin-felszabadulást sem, mint más drogok (pl: kokain, amfetaminok, vagy akár a nikotin). A függőség kialakulásának néhány feltételét viszont teljesíti, még ha kis esély is van rá, hogy bekövetkezik. [10]

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Garfield nem rabja a kávénak, csak heveny koffein-függősége van. :) 

(A kép forrása: Photobucket

 

Fogyasztása azért nem ajánlott kismamáknak, mert a koffein átjut a méhlepényen, így eljut a magzathoz is, és megtalálható az anyatejben is. A napi több mint 150 mg koffeint fogyasztó terheseknél megnőhet a vetélés és a gyermek alacsony testsúllyal való születésének a valószínűsége. Ennek az ellenkezőjét állító tanulmányok is léteznek, a valóság ennél bizonyára bonyolultabb és több körülményt kell figyelembe venni, mindenesetre a táplálkozási szakértők nem ajánlják a koffein fogyasztását a terhesség alatt. [11] Más tanulmányok szerint a terhesség és a szoptatás ideje alatt naponta maximum 300 mg koffeint szabad fogyasztani. Ami könnyen összejön, ha például azt nézzük, hogy ez a mennyiség nagyjából megfelel négy csésze teának, két csésze instant kávénak és egy adag csokoládénak.[12] A koffeint teljes mértékben nehéz elkerülni, olyan elterjedt az élelmiszereinkben, így akaratlanul is fogyasztunk. Ezért a kismamáknak akarva már nem ajánlott, még kevesebbet sem. Komoly kávéfogyasztó anya újszülöttjénél is megfigyelhetőek az elvonási tünetek, amelyek szerencsére néhány nap után maguktól eltűnnek [13]

Mint minden mást is, a koffeint is túl lehet adagolni. Akár halált is okozhat, ha 5-10 gramm (5000-10000 mg) közötti mennyiség egy egészséges felnőtt szervezetébe kerül. Ez energiaital esetében 62-125 dobozt jelentene (80 mg koffein/2,5 dl-es doboz), amit képtelenség lenne elfogyasztani rövid időn belül. Természetesen ahhoz, hogy rosszul érezze magát, különösen egy fiatal, jóval kisebb mennyiség is elég, ilyen szinten túladagolni pedig könnyű. [14]

A koffeinről (és a többi vele rokon metilxantinról) azt tartják, hogy vízhajtók. Ezért a táplálkozási szakértők, edzők, orvosok nem ajánlják olyan esetekben, amikor a folyadékháztartást veszélyezteti, például nagy melegben, vagy sporthoz. A koffeintartalmú italokkal végzett kísérletek alapján azonban semmi sem támasztja alá, hogy több folyadék távozna a szervezetből, mint amennyit a koffein (és egyéb metilxanin) tatalmú folyadék bevitele indokolna (tehát amennyi vizet azok tartalmaznak). Úgy tűnik, hogy nincsen alapja ezeknek a félelmeknek, tanácsoknak. Természetesen nem az energiaital és a kávé a megfelelő ital a folyadékpótlásra, de jó tudni, hogy „kiszárítani” nem fog a tea sem. Az irodalom alapján arra van bizonyíték, hogy 250 mg koffein (tehát 0,78 liter energiaital = 3 doboz) felett van vizelethajtó hatása, de egy-egy adag üdítőnek, italnak nincsen. A rendszeres koffeinfogyasztók pedig hozzászoknak a hatásaihoz, így ez is még kevésbé jelentkezik. Ami biztosnak tűnik, hogy gyerekeknél, fizikailag aktív személyeknél is maximum napi 300 mg koffein fogyasztása engedhető meg, tehát nyugodtan ihatnak teát, tejeskávét is, de továbbra is a víz és a tej a legjobb ital.  [15]

A kávé, a tea, a koffeintartalmú üdítőitalok kissé növelik a vérnyomást. Rendszeres fogyasztóknál kevésbé jelentkeznek ezek a tünetek is, mert kialakulhat a tolerancia. Ez persze nem mindenkire igaz. Olyanoknál hangsúlyozottabbak a hatások, akik hajlamosak a magas vérnyomásra, például családban előforduló gyakoriság, vagy elhízás miatt. Az viszont megnyugtató, hogy a koffeintartalmú italokat fogyasztók körében a keringési betegségek kialakulásának kockázata nem nagyobb, mint a koffeint nem fogyasztók esetében. Akár napi 6 csésze kávé vagy tea sem hozható összefüggésbe a magas vérnyomás kockázatának növekedésével. A koffeintartalmú üdítőitalok, például a kólák, függetlenül attól, hogy diétásak vagy cukrozottak, viszont növelhetik a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát. Ez valószínűleg nem a koffeinnek, hanem az egyéb összetevőnek (vagy azok hiányának) köszönhető. Ennek tisztázása további kutatásokra vár. [16]

 

A koffeinnek számos olyan hatást is tulajdonítanak, amelyre tudományos bizonyíték egyelőre nincs is. Például a szív-kamrai fibrillációval sem lehet összefüggésbe hozni. Az aritmiában szenvedőknek is azt tanácsolják az orvosok, hogy ne fogyasszanak koffeintartalmú kávét, teát, üdítőket, de nincsen rá bizonyíték, hogy tényleg kerülniük kéne. A kávé nem növeli az aritmia kockázatát, nagy mennyiség azonban nem javasolható. A betegek esetében a rizikó csökkentése érdekében inkább az lenne kedvezőbb, ha leszoknának a dohányzásról, megszabadulnának a súlyfeleslegüktől, elkezdenének sportolni és egészséges diétát követni. [17]

Az ÁNTSZ is maradandó, krónikus vérnyomás-emelkedéssel hozta összefüggésbe az energiaitalokat. [18] A szakirodalom szerint azonban a bizonyítékok nem elég meggyőzőek, nem elég következetesek. Jelenleg nincsen világos epidemiológiai bizonyíték arra, hogy a koffeinfogyasztás magas vérnyomás oka lehetne, legfeljebb rizikófaktorként képzelhető el. (Epidemiológia: a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) [19]) Kutatók úgy gondolják, hogy a kávé és a koffein nagy mennyiségben ártalmas lehet a magas vérnyomásban szenvedőkre, vagy a magas vérnyomásra hajlamosak esetében. Bizonyos egyének érzékenysége nagyobb a koffein kardiovaszkuláris hatásaira.  [20] A vizsgálatok egy csoportja azt feltételezi, hogy a nagyobb koffeinérzékenység az olyanoknál tapasztalható, akiknek már létezik magas vérnyomása.

Akut, időleges hatásai vannak (megiszom és pörgök), de epidemiológiai vizsgálatok egyelőre azt bizonyították, hogy nincsen összefüggésben a koffeinfogyasztás a szív és érrendszeri betegségekkel. Talán lehet rájuk hatása, de még nem bizonyított. [21]

Azt megfigyelték, hogy a komolyabb energiaital fogyasztók nagyobb valószínűséggel válnak alkoholfüggőkké. Ez valószínűleg önfegyelmezési, környezeti és egyéb problémákra vezethető vissza, mert az alkoholfüggőség kialakulására nincs hatással a koffeinfogyasztás. A kutatások nem találtak összefüggést az energiaital fogyasztás és az olyan problémák között, mint a depresszió, a törvénnyel való összeütközés, a gyakoribb baleseti ellátás, az otthoni, iskolai vagy a munkahelyi gondok.  [22]

A koffeintartalmú italoktól és ételektől félni tehát nem szabad, de megfelelő önmérséklettel kell fogyasztani azokat.

Az energiaitalokról szóló harmadik, befejező cikkünkben sorra vesszük ezen italok további összetevőit, hatásait. Valamint megvizsgáljuk, hogy alkohollal együtt fogyasztva valóban káros-e az egészségre, és ha igen, akkor miért.

 

Felhasznált Irodalom:

[1] Actions of Caffeine in the Brain with Special Reference

to Factors That Contribute to Its Widespread Use

BERTIL B. FREDHOLM,1 KARL BÄTTIG,2 JANET HOLMÉN, ASTRID NEHLIG, AND EDWIN E. ZVARTAU PHARMACOLOGICAL REVIEWS Vol. 51, No. 1

[2] http://hvg.hu/egeszseg/20111007_kanada_energiaital_koffein

[3] Caffeine Content of Energy Drinks, Carbonated Sodas, and Other Beverages

Rachel R. McCusker, Bruce A. Goldberger, and Edward J. Cone

Journal of Analytical Toxicology, Vol. 30, March 2006

 

[4] Effects of a Caffeine-Containing Energy Drink on Simulated Soccer Performance

Juan Del Coso1, Vıctor E. Munoz-Fernandez, Gloria Munoz, Valentın E. Fernandez-Elıas, Juan F. Ortega4, Nassim Hamouti, Jose C. Barbero5, Jesus Munoz-Guerra3

PLoS ONE February 2012 | Volume 7 | Issue 2

 

[5] International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism, 2009, 19, 61-78

Improved Cycling Time-Trial Performance After Ingestion of a Caffeine Energy Drink

John L. Ivy, Lynne Kammer, Zhenping Ding, Bei Wang, Jeffrey R. Bernard, Yi-Hung Liao, and Jungyun Hwang

 

[6] Caffeinated beverage intake and the risk of heart disease mortality

in the elderly: a prospective analysis1,2

James A Greenberg, Christopher C Dunbar, Roseanne Schnoll, Rodamanthos Kokolis, Spyro Kokolis, and John Kassotis

Am J Clin Nutr 2007;85:392– 8.

 

[7] Coffee consumption and risk of incident gout in women: the Nurses’

Health Study

Hyon K Choi and Gary Curhan

Am J Clin Nutr 2010;92:922–7.

 

[8]Actions of Caffeine in the Brain with Special Reference to Factors That Contribute to Its Widespread Use

BERTIL B. FREDHOLM,1 KARL BÄTTIG,2 JANET HOLMÉN, ASTRID NEHLIG, AND EDWIN E. ZVARTAU

PHARMACOLOGICAL REVIEWS Vol. 51, No. 1

 

[9] Is Caffeine Addictive?—A Review of the Literature

Sally Satel, M.D.

The American Journal of Drug and Alcohol Abuse, 32:493-502, 2006

 

[10] Are we dependent upon coffee and caffeine?

A review on human and animal data

Astrid Nehlig

Neuroscience and Biobehavioral Reviews 23 (1999) 563–576

 

[11] Caffeine Content of Energy Drinks, Carbonated Sodas, and Other Beverages

Rachel R. McCusker, Bruce A. Goldberger, and Edward J. Cone

Journal of Analytical Toxicology, Vol. 30, March 2006

 

[12] Caffeine ingestion and fluid ballance: a review

R. J. Maughan & J. Griffin

The British Dietetic Association Ltd 2003 J Hum Nutr Dietet, 16, pp. 411–420

 

[13]Actions of Caffeine in the Brain with Special Reference to Factors That Contribute to Its Widespread Use

BERTIL B. FREDHOLM,1 KARL BÄTTIG,2 JANET HOLMÉN, ASTRID NEHLIG, AND EDWIN E. ZVARTAU

PHARMACOLOGICAL REVIEWS Vol. 51, No. 1

 

[14] Energy Drinks: The New Eye-Opener For Adolescents

Kavita M. Babu, MD, Richard James Church, MD, William Lewander, MD

Clin Ped Emerg Med 9:35-42  2008

 

[15] Caffeine ingestion and fluid ballance: a review

R. J. Maughan & J. Griffin

The British Dietetic Association Ltd 2003 J Hum Nutr Dietet, 16, pp. 411–420

 

[16] Does Consumption of High-Caffeine Energy Drinks Affect Blood Pressure?

Debbie L. Cohen, MD; Raymond R. Townsend, MD

VOL. 8 NO. 10 OCTOBER 2006 THE JOURNAL OF CLINICAL HYPERTENSION 744-745

 

[17] Caffeine and risk of atrial fibrillation or flutter: the Danish Diet,

Cancer, and Health Study

Lars Frost and Peter Vestergaard

Am J Clin Nutr 2005;81:578–82.

 

[18] https://www.antsz.hu/hir1/energiaital_elemzes_nov_febr.html

 

[19] http://hu.wikipedia.org/wiki/Epidemiol%C3%B3gia

 

[20] Coffee, caffeine and blood pressure: a critical review

M-L Nurminen, L Niittynen, R Korpela and H Vapaatalo

European Journal of Clinical Nutrition (1999) 53, 831±839

 

[21]Critical Review of Dietary Caffeine and Blood Pressure: A Relationship That

Should Be Taken More Seriously

JACK E. JAMES, PHD

Psychosomatic Medicine 66:63–71 (2004)

 

[22] Energy Drink Consumption and Increased Risk for Alcohol Dependence

Alcoholism: Clinical and Experimental Research Vol. 35, No. 2 February 2011

Amelia M. Arria, Kimberly M. Caldeira, Sarah J. Kasperski, Kathryn B. Vincent, Roland R. Griffiths, and Kevin E. O’Grady