HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.03.16. 15:06 tézis

Gyógyulást segítő szerek és ártó szavak

Címkék: placebo gyógyítás

 Placebo hatás - II. rész

Hogyan különböztethetjük meg a placebo-t a valódi gyógyulást segítő szerektől? Mi a placebo sötét oldala: hogyan „hatnak” a „hatástalan” rontások (nocebo hatás)? Cikkünk második részében ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni és az egészből megpróbáljuk a tanulságokat is levonni.

 

Bejegyzésünk előzményeit itt találja.

Hogyan válasszuk el az ocsút a búzától, igazat a hamistól?

Léteznek a gyógyulásunkat valóban elősegítő kezelések és hatóanyagok. Ám ezek száma – sajnos sokszor az az érzésünk, eltörpül a hatástalan, legfeljebb a placebo hatást kihasználó különféle kuruzslási módszerektől. Nem minden esetben könnyű ezeket megkülönböztetnünk, de azt hiszem, egyet érthetünk abban, hogy nem árt.

Példának okán, szerencsénkre - és mások szerencsétlenségére, akik nem kedvelnek minket - a legtöbb betegségből magunktól is felépülünk. Az hogy egy időközben beszedett bogyó segített-e gyógyulásunkban, objektíven nehéz eldönteni, de nem lehetetlen. Mindehhez kontrollált klinikai vizsgálatokkal. Sokak számára ez idegenül hangozhat, de a következő tanulságos történeten keresztül könnyen megérthető.

James Lind [1] az angol haditengerészet sebészének jutott eszébe az az ötlet, hogy mi lenne, ha a skorbut miatt megbetegedő (ez egy C-vitamin hiány miatt fellépő betegség, a C-vitamint ekkor még nem ismerték) matrózokon különféle gyógymódokat alkalmazna egyszerre és megfigyelné őket. A beteg matrózokat párokba rendezte. Volt olyan páros, aki napi egy liter almaborban részesült, mások háromszor 25 csepp higított kénsav mixtúrát, vagy háromszor két kanál ecetet megint más betegek két deci tengervizet (szerencsétlen egy páros lehetett...), vagy egy fokhagymából, mustárból, retekből és gyantából álló pasztát kaptak, s volt egy pár matróz, akik napi két narancsot és egy citromot ehettek meg. E mellett néhány beteg a szokásos étrendjében részesült. Pár nappal a kísérlet kezdete után a narancsot és citromot kapó páros állapota látványosan javult (mindkét gyümölcs gazdag C-vitaminban), ellenben a többi matróz rosszabbul lett (kivéve az almabort fogyasztók, akiknél enyhe javulás volt tapasztalható. Ez utóbbi nem a bor okozta jókedvnek, hanem inkább annak volt köszönhető, hogy kis mennyiségben az almabor is tartalmaz C-vitamint).

Bár Lind nem tudott semmit a C-vitaminról, még is sikerült hatásos kezelést találnia. Szerencsétlenségére, kezelése életében nem lett túl sikeres. Ugyanis forralással készített citromlé sűrítményt írt elő ezek után a skorbutban szenvedőknek. A C-vitamin azonban hőérzékeny vegyület, és a forralt citromlé sűrítmény már korán sem volt annyira hatásos, mint korábbi vizsgálata során a narancs és citrom fogyasztása.

A fenti kísérlet a nem túl szerencsés végjátéka ellenére az első olyan vizsgálat volt, ahol dokumentáltan kontroll csoportokhoz viszonyították egy-egy kezelés hatását. Napjainkban is kontrollként, egy gyógyszer hatásosságának vizsgálatakor alkalmaznak egy-egy placebo-csoportot, akik például egy ugyanolyan kinézetű gyógyszert kapnak, de hatóanyag nélkül. Mivel a placebók között is van különbség: egy injekció „erősebb” placebo, mint egy tabletta, ezért fontos, hogy a placebo kontroll formailag megegyezzen a vizsgált anyaggal / kezeléssel. Továbbá az is fontos, hogy a kezelőorvos sem tudhatja, melyik csoport kap „valódi” szert és melyik placebót. Hogy akaratlanul se (például a viselkedésével) tudja befolyásolni az eredményeket.

Ezekre a hatástalan szerekre is reagálunk (lásd cikkünk első része). Ennek mértékét több minden, például az előzetes elvárás mértéke is befolyásolja: egy fájdalomcsillapító szernél (remifentanil) kimutatták, hogy ha azoknál a betegeknél, akik úgy vélték a kísérlet előtt, hogy a fájdalomcsillapító hatni fog, ott ezek a pozitív elvárások (hit) megduplázták a szer hatását. Ezzel szemben azok, akik már a kísérlet előtt úgy gondolták, hogy nem fog hatni, ott teljes mértékben semmisé vált a hatás – mindezt azokhoz a kezeltekhez kell érteni, akik úgy nyilatkoztak a kísérlet előtt, hogy nem volt elvárásuk a hatás felől [2]. A fájdalom (bár megélése rendkívül szubjektív dolog) nagymértékben befolyásolja, hogyan érzi magát egy páciens egy adott kezelés alatt. Ezért kontrollált klinikai vizsgálatok során gyakran a kísérlet előtt lemérik, hogy mi a páciens elvárása – függetlenül hogy placebót, vagy a vizsgált hatóanyagot kapó szert kapja.

 

Nocebo – a placebo sötét oldala 
 

De ha egy hatástalan szer, csökkenteni tudja a fájdalomérzetet, akkor fordított hatást is elérhetünk vele? 

A válasz igen. Megfigyelték, hogy placebo szedése mellékhatásokat is kiválthat. Hogy tanulmányozzák ezt a hatást, többek között a következő kísérletet végezték el: egy csoport placebo-t kapott, mindenféle jelzés nélkül. Egy másik csoport, ugyanazt a placebót kapta, de a dobozán többféle (nem létező) mellékhatást is feltüntettek. Meglepetésre ez utóbbi csoportból többen is elkezdték ezeket a mellékhatásokat produkálni (hányinger, rosszullét, kisebb bőrkiütések). Ezért javasolják egyesek, hogy a gyógyszerek mellékhatását ne olvassuk el előre, csak akkor vegyük elő, és nézzük meg, ha a szedése során szokatlan dolgokat tapasztalunk magunkon. Persze ez sem mentesít teljesen ezen hatás alól, továbbá a nem tájékozódás helyett, jobb, ha megismerjük mi áll e jelenség mögött.

Ezt az érdekes „mellékhatást” nocebo effektusnak nevezték el [3], de miért reagálnak így egyesek? Az egyik ok, agyunk kondicionáló mechanizmusa. Ez akkor figyelhető meg a legtisztábban, amikor például virágporra allergiásoknál inert – azaz nem allergén anyag is képes volt allergiás reakciókat kiváltani, ha a kezeltekkel azt hitették el, hogy virágpor. A szervezet az agy utasítására a teljesen semleges anyagot ugyanúgy reagálta le mint a valódi allergént, kiütéseket, torokfájást, tüsszentő-rohamokat volt képes kiváltani [4]. További érdekesség, hogy ezek a nocebo hatások dózisfüggőek, akárcsak a placebo. Vagyis a több placebót kapó páciensek több, „látszólagos” mellékhatásról számolnak be.

A nocebo hatás szélsőséges dolgokat is okozhat. A kulturális antropológia ismer olyan eseteket, amikor a megrontásba vagy ártó szellemekbe vetett hit enyhébb-súlyosabb betegséget, és egy erősen vitatott esetben még halált is okozott a stressz reakció. Ez utóbbi eset vudu halálként lett ismert. Miről van itt szó? Ha valaki hisz a rontásokban, és „átkot raknak rá” a teste képes enyhe tüneteket produkálni és felnagyítani a külső, és belső testi eseményeket. Egy enyhe gyomorrontás is halálos betegségnek érezhet ilyenkor az áldozat. Hasonló az eset, amikor a különféle betegség panaszokhoz levertség, szorongás társul, és hibásan súlyos betegségnek tulajdonítunk egy enyhét. Ez további szorongáshoz, fokozódó figyelemhez, fokozódó tünetekhez, és a tovább növekvő szorongás ördögi köréhez vezethet. Egy helyes diagnózis ilyenkor már önmagában nagymértékű gyógyító hatást válthat ki. Továbbá a levertség, és az ehhez társuló életmód, a gyengülő immunrendszer már önmagában jó lehetőséget ad a valódi betegségek megjelenésére.

Nocebo hatásra visszavezethető panaszok kialakulhatnak káros hír, például egy katasztrofális környezeti szennyezés / tömeges járvány esetén is. Ilyenkor olyan páciensek is jelentkezhetnek orvosnál, és produkálhatják a tüneteket, akik 100%-os bizonyossággal érintetlenek az esetben. Ezért is fontos, hogy reális ön és világképünk legyen, a kockázatokat jól tudjuk felmérni.

Ez utóbbihoz kapcsoltan egy történtet idéznék fel. A madárinfluenza pánik idején rengeteg telefonhívás érkezett be egy ÁNTSZ-ben dolgozó ismerősömhöz (legyen itt most a neve „A.”). A sokadik telefon után, ahogy elmesélte, már némi szarkazmussal fogadta a betelefonálókat:

Betelefonáló: …egy halott madarat találtam az udvaron! Azonnal jöjjenek ki!

A.: Kedves hölgyem… (sóhaj) Kérem, gondolja végig reálisan, Ön szerint hány madár él itt a környéken?

Betelefonáló: Háát, gondolom sok, de ez hogy jön ide?

A.: És mit gondol ezek a madarak örökké élnek?

Betelefonáló: Természetesen, nem.

A.: És ha meghalnak, akkor fennmaradnak az égen, vagy lehullnak a Földre?

Betelefonáló: Lehullnak a Földre.

A.: Köszönöm szépen. Akkor talán megérti, hogy miért nem tudunk kimenni minden egyes döglött madárhoz, amit valahol találnak. Viszont hallásra.


Záró gondolatok

A gyógyszerek hatását és hatásosságát a hatóanyag biológiai – kémiai hatása mellett más tényezők is az orvos személye, a beteg tudatos és tudattalan elvárásai, a kezelés típusa (például tabletta vagy fecskendő) befolyásolhatja – a kezelt személy kulturális, tanult dolgainak függvényében [4]. Lehet túlzó gondolat, de egyesek szerint a modern gyógyászat kialakulásáig az orvosi eljárások döntő része valójában az ilyen jellegű a placebo hatás miatt „működtek [5]. De ezek nem jelentettek megoldást a legtöbb esetben, ugyanis a valódi okokra: vírus vagy baktérium okozta fertőzés, vitaminhiány, öröklött betegség és így tovább, nem ad valódi megoldást. A mai, hivatalos orvostudomány – szerencsénkre, bizonyítékokra épülő orvoslásra alapszik. Igyekszik nem tüneti, hanem oki kezelést nyújtani.

Egyesek úgy vélik, hogy mivel a placebo hatás működik [6], ezért ezt alkalmazni kötelessége az orvosnak. De a tények arra világítanak rá, a placebók nem csökkentik egy daganat méretét és nem változtatják meg a betegségek fiziológiáját önmagukban. Bizonyítottan a fájdalomra, hányingerre és ehhez hasonló tüneti okokra hatnak leginkább [7]. A placebo hatás nem bizonyít semmiféle erőteljes test-elme gyógymódot (ahogy a nocebo hatás se ennek a fordítottját), de rávilágít, hogy fontos része van a lelkiállapotnak és a külső környezetnek egy kezelés során. Továbbá alapot ad arra, hogy nullpontnak nevezve azokat a kezeléseket nevezzük valóban hatásosnak, ami a placebónál szignifikánsan jobb eredményt ad számunkra.

A placebo hatást – hogy a kezelésből kihozzuk a maximumot - felesleges hazugságokkal és mindenféle hókuszpókusszal előhozni, amikor kellő empátiával, odafigyeléssel ugyanezt elérhetjük. Arról nem is beszélve, hogy sok sarlatánok csak ezt a hatást tudják kihasználni, s lehet, hogy jobban érzi magát a beteg egy álkezelés során, de közben az állapota valójában folyamatosan romolhat, egészen addig, amíg már késő valódi szakemberhez fordulni…

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép forrása: Stock.XCHNG
 

Irodalomjegyzék

[1]           http://en.wikipedia.org/wiki/James_Lind

[2]           Részletesebben lásd: Magyar Tudomány, 2011. márciusi száma, link: http://www.matud.iif.hu/2011/03/Tartalom.htm

[3]           http://en.wikipedia.org/wiki/Nocebo

[4]           http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/koteles_ferenc_phd.pdf

[5]           Saphiro és Saphiro: The Powerful Placebo: From Ancient Priest to Modern Physician, link:

http://www.amazon.com/Powerful-Placebo-Ancient-Priest-Physician/dp/0801855691

[6]           Benedetti: Placebo Effects - Understanding the mechanisms in health and disease, link: http://ukcatalogue.oup.com/product/9780199559121.do

[7]           Hróbjartsson és Gøtzsche: Placebo interventions for all clinical conditions, link: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858.CD003974.pub3/abstract

               

Reméljük blogbejegyzésünk felkeltette az érdeklődését. Ha kérdése, vagy más észrevétele van, örömmel várjuk levelét a következő címen: elet.tudatosan@gmail.com