HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.02.27. 12:50 tézis

Tudja-e, hogy mit eszik?

Címkék: vásárlás tudatos élelmiszer élelmiszerbiztonság

Megfelelően és egészségesen szeretne táplálkozni? Biztonságos ételt akar látni a tányérján? Ha igen, tudatosan kell választania. A döntések meghozatala azonban sokszor összetettebb, mint elsőre látszik, vagy mint néhány önjelölt, szakmailag képzetlen guru állítja.

 

Az élelmiszer, mint bizalmi termék

Bensőséges a viszonyunk azzal, amit elfogyasztunk. Képletesen, és szó szerint is. A nem túl régmúltban közvetlenebb volt a kapcsolat az ételeink előállítója és közöttünk. Legfeljebb különleges hozzávalók, egzotikus fűszerek érkeztek a távolból. Ez mára teljesen megváltozott: a különféle alapanyagoknak csak elhanyagolható része kerül, ott fogyasztásra ahol előállítják. A távolság az asztalunk, és a termőföld között a legtöbbünk számára beláthatatlanná vált.

Vegyünk egy konkrét gyorsfagyasztott készételt (példánkban ez gyorsfagyasztott kijevi csirke) [1].  Bontsuk alkotó elemeire - lásd ábránkon - és azt vesszük észre, hogy egyes részei Kínából (fokhagyma), Indonéziából (paprika), különböző európai országokból, az Államokból (citrom), Ausztráliából (repceolaj) származnak. Képzeletben egy világkörüli utat járhatunk be. Amikor jóízűen magunkba tömjük, vagy épp a család elé tálaljuk - önkéntelenül megbízunk abban, hogy a fél világon betartják a megfelelő termesztési és gyártási követelményeket.


Kép forrása: Food Safety Authority Ireland, 2005

 

Elgondolkodtató…
 

Vajon Ön kockázatosnak tartana elfogyasztani egy ilyen ételt?

Megtesszük minden nap, és legtöbbünk köszöni szépen, egész jól megvan vele. Az élelmiszerbiztonsági szervezetek, ha nem is tökéletesen, de bizony legtöbbször jól végzik a dolgukat. De akkor miben lapulnak a valódi veszélyek?

 

Valódi és képzelt veszélyek

Az vagy amit eszel, és ha az nem megfelelő, akkor baj lehet belőle, ahogy az alábbi viccben is:

Nagypapa mesél az unokáinak a háborús emlékeiből

- Egyszer egy teljes századot tettem harcképtelenné, teljesen egyedül!

- Tényleg, nagypapa? S mi voltál, tüzér?

- Nem, dehogyis... Én voltam a szakács!


Nehéz – de nem lehetetlen helyzetben vagyunk, ha tudatosan akarunk dönteni, és megfelelő élelmiszert fogyasztani, nem akarunk úgy járni, mint a fenti század tagjai. Néhány érdekes tényt sorolunk fel, rámutatva arra, hogy sokszor nincsenek egyszerű válaszok.

Kezdjük azzal, hogy egy átlagember számára roppant nehéz megbízható információhoz jutni. Celebeket, önjelölt csodadoktorokat hallanak táplálkozástani tanácsot adni. A szakemberek csendben húzódnak meg valahol... Hangjuk ritkán jut el a nyilvánossághoz. Nem csoda, h legtöbbünk képtelen megkülönböztetni a valódi veszélyt a képzelttől, felmérni azok valódi mértékét. Beszélgettem már olyannal, aki nem evett disznóhúst, mert egészségtelen, de közben napi egy dobozt szívott el, és olyannal is, aki vegetáriánus óvodát akart nyitni. Tetszik érteni!?

Még jobban megzavarhat minket, ha azt látjuk, hogy egyes kérdésekben a (vélt vagy valós) szakemberek is megosztottak. Hallhatunk érveket a GMO mellett és ellen is. Hallhatunk a bioélelmiszerek előnyeiről, de arról is, hogy táplálkozástani szempontból nem feltétlenül előnyösebbek. Sőt, sokszor a növényvédőszerek alkalmazásnak elkerülése miatt a gombatoxinok (más néven mikotoxinok: a növényeken megtelepedő mikroszkópikus gombák által termelt számunkra veszélyes anyagok) mennyisége magasabb lehet az egyes bioélelmiszerekben, mint az ez ellen engedélyezett szerrel kezelt (permetezett) növényi alapanyagokban. Vagy ugyanígy hallhatjuk azt, hogy a teljes kiőrlésű búzaalapú termékeket együnk, mert egészségesebb (gazdagabbak élelmi rostokban, vitaminokban) – ugyanakkor élelmiszerbiztonság szempontból kockázatosabbak ezek a termékek (a toxikus szennyeződések jelentős részben a héjon vannak, ami bekerül a teljes kiőrlésű termékekbe, ellentétben a normál liszttel, ahol a külső szennyeződések nagy része a korpa eltávolításával nem kerül a lisztbe). Részben mindegyik fenti állítás igaz, hiába mondanak látszólagosan ellent egymásnak. Nincsenek mindig egyszerű válaszok.

További példaként vegyük a következőt. A RASFF [2] egy olyan rendszer, amelyen keresztül az Európai Unió valamennyi országa köteles bejelentést tenni, ha élelmiszerbiztonsági problémát észlel. Az adatokat minden évben közzéteszik. A legtöbb bejelentés mogyorófélék gombatoxinos szennyeződése és tengeri halak nehézfémmel való szennyeződése miatt történt, már több éve. Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal) ennek ellenére a hal, és a diófélék fogyasztásának növelését javasolja az étrendünkben [3]. Miért? A válasz, hogy bár ezek az élelmiszerek valamennyivel magasabb kockázatot hordoznak élelmiszerbiztonság szempontjából, mint más ételek. A veszélyes tételek nagy részét azonban szűrni lehet, és összességében több előnnyel jár a fogyasztásuk, mint veszéllyel. A legújabb kutatások legalábbis mind ezt mutatják.

Ha már a RASFF-nál tartunk, érdemes egy szűrést hazánkra is végezni a rendszerben hazánkra. A legtöbb hazai ügy az élelmiszerekkel érintkező anyagokkal (nehézfém, formaldehid stb. - nem megengedett mértékű kioldódása), mogyoró-, diófélék és snack-ekkel (nem megengedett mennyiségű aflatoxin), nem jelölt GM-szennyezettséggel, különböző étrend-kiegészítőkkel és egyes termesztett növényi alapanyagokkal (magas toxin szint bizonyos gabonafélékben) kapcsolatos.

A hazai esetek kapcsán más szempontból is érdemes a köldökünkbe nézni. Itthon a vásárlók tudatossága nagyon alacsony, s e mellett a piac rendkívül árérzékeny. A gyártók az el nem halasztható áremelkedést mindenféle úton igyekszenek elkerülni ezért. Konkrét példaként említhetjük, hogy az ár alacsony tartásának érdekében olcsó (vállalva a kockázatot, hogy a hazainál magasabb toxin-tartalmú tételeket használnak fel) importpaprika hozzákeverésével minimalizálják a termelési költségeiket [4].

Az ilyen esetek azonban csak részei a teljes képnek. A médiában folyó tényszerű közlemények helyett megjelenő szenzációéhes, hisztériakeltő hírek tévútra vihetnek. Elültetik azt a képet, hogy az élelmiszermérgezések mögött kapzsi profitérdekek, gonosz multik állnak (a profitérdek természetesen jelen van), elkenve ezzel a felelősséget. Egy friss hazai felmérés kimutatta, hogy az élelmiszerfogyasztás által okozott közvetlen megbetegedések 80 %-a bizony a saját konyhánkból ered, és a rossz, be nem tartott higiéniai gyakorlatra vezethető vissza [5]. Pedig elég néhány ökölszabályt betartanunk: megfelelő minőségű alapanyag megfelelő tárolása (hűtés!); kész és nyers ételek tárolásának elkülönítése; tiszta konyha és tiszta kéz, továbbá alapos sütés-főzés stb.

Az élelmiszerfogyasztásra közvetlenül visszavezethető megbetegedések mögött másodikként a közétkeztetés (tipikusan szalmonellafertőzés) áll hazánkban, és jóval kisebb részt tesznek ki az olyan élelmiszerbotrányok, amelyek körül nagy hírt vernek. Ez utóbbiak sokszor alaptalanok (ellentétben korábban említett paprika-botránnyal), és nagy kárt okoznak. Gondoljunk arra, hogy lement a hazai uborka ára tavaly nyáron, amikor a vizsgálatok vége előtt megjelent az az alaptalan hír, hogy mérgező uborka áll a Németországban tapasztalt megbetegedések mögött. A magyar termelők az uborkát szinte ingyen adták, de így se kellett senkinek. Pedig Magyarországon fertőzött élelmiszer nem volt egyáltalán jelen! Nem is beszélve, hogy mint kiderült, nem is uborka volt a fertőzött élelmiszer… [6]

Hogyan tovább?

Tájékozódjunk! Ha tehetjük, akkor szánjuk rá az időt, keressünk többféle, hiteles forrást arról, hogy mit is eszünk valójában. Amikor élelmiszert vásárlunk, egy számunkra új terméknél mindenképp nézzük meg az összetevők listáját, hogy mit is veszünk valójában. Ha bizonytalanak vagyunk, nézzünk utána. Kezdjünk el tudatosan választani!

Tudatos választás lehet, hogy funkcionális, egészségvédő hatású élelmiszereket választunk. Zavarba ejtően sok mindent találhatunk a címkéken: adalékanyag-mentes, organikus, alacsony -zsír, -cukor, és -sótartalom, Omega-3, probiotikum, rostban gazdag / teljes kiőrlésű termékek, magas fitoszterol tartalom, „szuper gyümölcs” és így tovább a sokszor kétségbe vonható hatású táplálkozáskiegészítőkig, de jegyezzük meg: a tiszta vizet és a friss gyümölcsöt, zöldséget, kiegyensúlyozott táplálkozást semmi nem helyettesíti. Az egyoldalú táplálkozás, mozgáshiányos életmódon nem segít semmilyen csoda-tabletta és élelmiszer.

Továbbá azt javasolhatjuk, gondolkodjunk világpolgárként, de ha tehetjük válaszunk nyugodtan hazait. Annak ellenére mondjuk mindezt, hogy hangsúlyozzuk, a „magyar” nem jelent önmagában minőségit. Legfeljebb lehetőséget. Legalábbis ma ez jellemző. Tartalommal, még meg kell tölteni, és ez sokszor hiányzik, ne legyünk álságosak.

Nem olyan régen egy TV-műsorban láttam egy riporternőt, aki azon háborodott fel, hogy a jó minőségű magyar marhahúst miért viszik ki külföldre, és nálunk miért a gyengébb minőségű van a húspultokban. A válasz prózai: a jó minőségű húsmarha húsának előállítása jóval költségesebb, mint egy tejelő marha húsa. A magyar vásárló pedig csak arra figyel, hogy: „jé: ez a marhahús fele annyiba kerül, mint a másik, akció van anyus!”.

A jelenlegi gazdasági helyzetben természetes ez a fajta árérzékenység, de kis pénzből is lehet jól választani. Nem kell feltétlenül marhahúst venni, de ha valaki megveszi, akkor válasszon minőségit. Olcsó, cukrozott gyümölcslé helyett vegyük meg például a gyümölcsöt, s oltsuk a szomjunkat vízzel. Ha hetente kétszer vettünk valamiféle olcsó csokit, akkor inkább vegyünk kéthetente egy táblát, de az legyen valódi csokoládé, magas kakaótartalommal - a kevesebb sokszor több. Kész és gyorsételek helyett, inkább mi magunk készítsük el az ételeinket az általunk vásárolt alapanyagokból, felfedezve a főzés örömeit!

Ahhoz, hogy jobb irányt vegyünk: tudatosság és szemléletváltás szükségeltetik, nem csak a hazai gyártók, hanem mi magunk, a fogyasztók oldaláról is.

Reméljük blogbejegyzéseink segítenek tájékozódni ebben a közeljövőben.

 

Felhasznált források:

[1]http://newsser.fda.moph.go.th/food/file/Publics/Projects/05The%20first%20Workshop%20on%20FAST%20project/17oct07/1.Process%20of%20information%20exchange%20of%20Ireland.pdf

[2] http://ec.europa.eu/food/food/rapidalert/index_en.htm

[3] http://www.efsa.europa.eu/

[4] http://fn.hir24.hu/itthon/2011/11/25/paprikaban-is-fogy-a-magyar/?action=PrintPage

[5] http://phd.lib.uni-corvinus.hu/449/1/kasza_gyula.pdf

[5] http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/11801/hivatalosan-is-veget-ert-az-ehec-jarvany-nemetorszagban