HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.01.19. 10:40 antitézis

Aloe Veronika jött már megint!

Címkék: placebo aloe vera aloe táplálékkiegészítők

Talán nincs még egy olyan termékcsoport magyarországon, amellyel annyi pénzt kaszáltak volna, elsősorban az idős és beteg embereken, mint az Aloe Verát tartalazókkal. Az ebből a növényből készült levekre hatalmas forgalmú ügynökhálózatokat építettek ki élelmes cégek, pilótajátékok szerveződtek, és ezrével kezdtek „aloeverázni” vagy „forevörözni” az emberek a társadalom minden rétegéből. Sokan talán valóban be is dőltek a hamis állításoknak (sokféle csodálatos gyógyhatás), sokakat csak a szép jutalék csábított. Ez az üzlet azonban nem teljesen tiszta, a zavarosban pedig sem erkölcsi, sem jogi szempontból nem érdemes halászni, mert a jogos büntetésen túl a környezet is rásütheti az emberre a skarlátbetűt.

 

 

 

 

 

       Te beszívod?

 

 

 

 

 

 

 

Az aloe vera száraz, meleg éghajlatokon nő, amelyhez alkalmazkodva húsos leveleiben tárolja a vizet. Leveleinek a belső szerkezetét nevezik aloe vera gélnek. Ennek körülbelül 98%-a víz (ezért lebeg medúzaszerűen az aloe vera darabka a méregdrága aloe verás ásványvízben), a fennmaradó 1-2%-ot aminosavak, szénhidrátok, enzimek, ásványi anyagok, egyéb növényi alkotók teszik ki.

Sok növény, amelyet alacsony áruk és könnyű elérhetőségük miatt akár le is nézünk, tartalmazza a táplálkozás szempontjából kedvező hatású vegyületek tömkelegét, csak példaként említeném a paradicsomot és a fokhagymát. A világ más területein ezekkel lehetne kasszát robbantani. Sokan egészségtelenül élnek, és attól várják a megváltást, hogy kortyolnak egyet az eszméletlenül drága (tehát hatásosnak vélt) aloe verából. Ahelyett, hogy az egy-egy flakonra kifizetett sok ezer forintból sportbérletet, sportfelszerelést, egészséges ételeket vennének a mindennapokra.

Az aloe verát tényleg elterjedten, és régóta használják gyógyászati célból, de ez nem jelenti azt automatikusan, hogy hatásos is minden alkalmazási területén. Hiszen például az érvágást, és egyéb bizarr orvosi beavatkozásokat is évszázadokon keresztül hittek gyógyítónak. Hozhatunk példát a keleti orvoslásból is, ahol mai napig makacsul tartja magát a hit, hogy bizonyos állatok nemiszerve „gyógyítja” a potencia zavarokat. Tehát a tradíció helyett a bizonyítékoknak kell hinnünk!

Azért, hogy a betegeknek a lehető leghatékonyabb (valamint esetleg legkíméletesebb, legolcsóbb, legkényelmesebb) gyógyszereket kínálhassák, alkalmazás (és árusítás) előtt alapos vizsgálatokat igényelnek a gyógyhatásúnak hitt anyagok. Ennek megvannak a tudományosan elfogadott, és biztonságos lépései (vizsgálatok lombikban, állatokon, majd végül embereken) és szigorú szabályai (ellenőrző csoport, és a véletlen hatásának lehető legjobb kizárása). Ha minden szinten bebizonyosodik, hogy kedvező hatása van a vizsgált anyagnak, betarthatóak a szigorú gyártási és alkalmazási feltételek, megkapja az engedélyeket, azután lehet valamit gyógyhatású készítményként, vagy gyógyszerként árulni. Ezek drága és hosszú ideig tartó kísérletek, de megéri őket elvégezni, mert egyrészt az emberek biztonságos és értékes gyógymódokra lelnek, másrészt a jogok tulajdonosa, a termékek gyártója sok pénzt kereshet vele törvényesen.

 Az aloe vera és a belőle készült termékek (sok más olyan növénnyel együtt, amelyet csodaszerként árulnak) nem mentek át ilyen vizsgálatsorozaton. Ezért nem szabad gyógyszerként, vagy gyógyhatású készítményként árulni ezeket. Egyelőre nagyon kevés tudományosan megalapozott bizonyíték támasztja alá az elvárásokat, amelyeket vele szemben támasztanak. Pedig sokféle hatást tulajdonítanak azoknak a hatóanyagoknak, amelyek benne találhatóak. Például azt tartják róla, hogy gyulladáscsökkentő, antioxidáns, rákellenes, öregedés lassító, immunrednszer erősítő, vércukorszint csökkentő, koleszterinszint csökkentő, emésztési problémákat enyhítő, bőrbetegségeket kezelő.

 A bizonyítékok hiánya ellenére mégis miért éri meg valakinek azt állítani, hogy gyógyít? Amiért a történelem során mindig is megérte csodaszereket árulni: pénzért, sok pénzért. Az úgynevezett „alternatív”, de helyesen inkább csak nem bizonyított hatású kezeléseket -a kuruzslók nagyrészének állításával ellentétben- nem a betegek gyógyításáért alkalmazzák. A kéz alatt és pult alól árult csodaszereket nem azért kínálják, hogy „a betegeket ne mérgezze” a törvényes gyógyszergyár, hanem azért, mert anyagilag megéri nekik árulni! Amikor az MLM cégek (multi level marketing=”hálózati kereskedelem”) toborozzák az újabb ügynököket, akkor nem az a fő érv, hogy betegeket lehet gyógyítani, hanem az, hogy sokat lehet keresni! Ezért pedig az ügynökök képesek rendszeresen az emberek „nyakára járni”, őket megtéveszteni, és régen elavult, hókusz-pókuszokon alapuló szemléleteket terjeszteni. Megpróbálják elérni, hogy a betegek a modern (bizonyítékokon alapuló) orvoslás helyett válasszák az „alternatív” (bizonytalan, szóbeszédekre, mendemondákra, ellenőrizetlen elméletekre építő) „természetgyógyászatot”, vagy éppen olyan „korát megelőző technológiákat”, mint a biorezonanciás butaságok.

 A természetgyógyászatnak, a „gyógyító embereknek” valóban nagy hasznát vette az emberiség, amíg nem voltak pontosan ható, szabályozható gyógyszerek, fejlett sebészet és egyéb orvosi beavatkozások. Addig a „fűvel-fával” való gyógyítás volt az egyetlen lehetőség, amely bizonyos esetekben jobb, más esetekben kevéske, vagy éppen nulla eredménnyel javítottak a betegek állapotán, esetleg még rontottak is rajta. Mindenesetre átlagosan valamennyivel javította a betegek esélyeit.

Természetesen abban az esetben, ha egy biztonságosan fogyasztható és bizonyíthatóan ható gyógynövény is megfelel a korábban említett vizsgálatokon, akkor semmi akadálya a használatának, de az esetek többségében nem erről van szó. Az csak ámítás, hogy az olyan súlyos és veszélyes betegségeket, mint a rák, a cukorbetegség, stb. gyógyítanák a valódi természetgyógyász, vagy a „természetgyógyász” (tehát kuruzsló) módszerek.  Ha kimutatható valamilyen növényből valamilyen hatóanyag, akkor arra nagy valószínűséggel le fog csapni a gyógyszeripar is, és hatékony gyógyszert fog gyártani belőle, ahogyan például a mákból is megteszi a morfinszármazékok esetén. Az illegálisan, vagy félig illegálisan terjesztett, kétes eredetű teák, tabletták, zselék, porok, cseppek nagy valószínűséggel nem jelentenek megoldást betegségre, legtöbbször rövid ideig tartó kedvező változásokat is legfeljebb csak a placebo-hatásnak köszönhetően tapasztalhat az ember.

 

Mivel az aloe verát nagy érdeklődés övezi, ezért már számos kutatás során vizsgálták a hatásait. Az eredmények legtöbbje nem embereken, hanem lombikban és állatokon végzett kísérletekhez köthető, és sokszor nem egyértelmű.

Az például valószínűnek tűnik, hogy égési sérüléseket kezelve gyorsítja a gyógyulást és javítja az esélyét a teljes gyógyulásnak. Bár a kutatók azt is megjegyzik, hogy az AV termékek minősége nagyon ingadozik, mivel a növény aratása után gyorsan elkezd romlani az állapota a működésbe lépő lebontó enzimek, baktériumok, és az oxigén hatására. Tehát jó eséllyel vesz az ember olyan terméket, ami nem fog segíteni. [1,2] Megjegyzem szerencsére hasonló hatású gyógyszerek rendelkezésre állnak, amelyeknek a minősége állandó.

Egy vizsgálat során fekélyes vastagbél gyulladásban (kolitisz) szenvedő betegeknek négy héten át adagoltak aloe vera gélt, alkalmanként 100ml-t. A szövettani eredményeik ugyan némi javulást mutattak, de a laboreredményeik és a szigmoidoszkópiás vizsgálatok (száloptikás bekukkantós vizsgálat) nem mutattak javulást. [3] Apróbb gyomorbántalmakra talán hathat jótékonyan, de a házi praktikák helyett ilyen esetekben is érdemes inkább szakorvossal kivizsgáltatnunk magunkat.

Hasonló elszórt eredményekre lehet még számítani, de gyógyászati alkalmazása nem valószínű, hogy a közeljövőben terjedni fog, amíg a tudósok nem derítik fel, hogy az AV növény mely alkotóinak és milyen hatásai vannak pontosan. Ez elég bonyolult feladat, ugyanis számtalan anyagból áll össze, köztük szénhidrátok, enzimek, vitaminok, aminosavak, fehérjék, stb., és azt feltételezik, hogy ezek közül többen együttesen fejtenek ki különböző hatásokat. [2, 4]

Aloe vera tehát egy aranyos kis növény, apróbb bajokra hasznos lehet (apróbb égési sérülés, gyomorirritáció). Elképzelhető, hogy valamennyire csökkenti a vércukorszintet (de van nála hatásosabb növény is [5], a gyógyszerekről és inzulinpótlásról nem is beszélve) és a koleszterin szintet is mérsékelheti [6], de klinikai hatékonyságát egyértelműen nem bizonyították. Viszont olyan sokat nem ér, amennyit a legtöbbször kérnek érte. Az elvárások vele szemben pedig eszelősek, mivel az anyagi haszonszerzés érdekében csodaszerként árulják. A reklámok, illetve a személyes termékbemutatók során olyan megalapozatlan hatásokat tulajdonítanak neki, mint például a rák megelőzése, a rák gyógyítása, az AIDS gyógyítása, a cukorbetegség gyógyítása, stb.

 

Mivel az aloe verás termékekkel sok cég, nagy forgalmat bonyolít, és intenzíven reklámozza magát régóta, ezért a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felfigyelt már a tevékenységeikre. Számos esetben állapította meg, hogy az AV termékekről szóló reklámokban nem mondanak igazat, legalábbis nem tudják bizonyítani az állításaikat.

A Mizó például 1 millió forintos jelképes bírságot kapott azért, mert az aloe verás joghurtjáról azt állította, hogy „Az egészségvédelem mellett immunrendszer-erősítő, gyulladáscsökkentő és méregtelenítő. Elősegíti az általános gyógyulást, valamint külső-belső vitalizáló hatása van.” Ez azonban csak szóbeszéd, amíg nem bizonyítja valaki, márpedig ez nem történt meg. [7] Hagyományaikat azonban még folytatja egy cég, igaz már burkoltabb formában. [8]

Persze nem maradtak ki az „aloeverázás” nagyágyúi sem! A Forever-t 60 millió forintra bírságolták, mivel termékeinek egy részét engedély nélkül árusította, majd később kozmetikai célra engedélyeztek bizonyos termékeket, de megjegyzem barátaimnak azzal a szöveggel adtak el testápolót Forever-es ügynökök, hogy azt nyugodtan fogyaszthatják is! A GVH azt is nehezményezte, hogy a személyesen terjesztett újságjaikban (a nyomdafesték ugye mindent kibír) orvosok és „gyógyult betegek” esküdöztek a készítmények hatásosságáról. Olyanokat állítottak, hogy még reménytelennek tűnő esetekben is javulás vagy gyógyulás volt tapasztalható, és műtéteket is el lehetett kerülni a termékeik fogyasztásával. Kazettán is terjesztették a képtelenségeiket, és izületi fájdalmak, reuma, allergia, köhögés, rák és AIDS ellen is tud segíteni. [9] Ezek sajnos nem bizonyíthatóak (vagy bátrabban fogalmazhatnánk úgy is, hogy nem igazak).

Rajtakapták a másik közismert forgalmazót is, az Üstöki Kft-t. Az aloe vera és a noni juice reklámjaikban tulajdonítottak gyógyhatást a termékeiknek, valamint akciósnak hirdették a nem is akciós ajánlataikat, ezért a kiszabható maximumot, 13 millió forint büntetést kaptak, ráadásul nem ez volt az első alkalom, hogy megbírságolták őket, de ez a cég is a folyamatos félretájékoztatásból él.  [10]

 

Azokban a témakörökben, amelyeken bíztató kísérleti eredmények születtek az aloe verával kapcsolatban, a terápiás módszerek és körülmények (pl: adagok mennyisége, alkalmazás időtartama, felhasználási és tárolási körülmények) nincsenek kidolgozva, így nem is lehet megbízhatóan alkalmazni az aloe tartalmú készítményeket. A gyógyszerek viszont mindezeknek az elvárásoknak megfelelnek, szigorúan szabályozott a gyártásuk, a tárolásuk, az adagolásuk. Az aloe termékek terápiás felhasználása akkor várható, ha a kutatók azonosítják, hogy mely betegségre vagy tünetre mely hatóanyagok, vagy hatóanyag kombinációk hatnak, milyen mennyiségben, stb., és ezeket tisztítva, stabil készítményekbe zárva, megfelelően adagolható formában fogják forgalmazni például a gyógyszertárakban. Addig sok a kérdőjel, vajon mi hat, mennyire hat, milyen körülmények között tárolták a terméket, mely hatóanyagból mennyit tartalmaz az adott aloe termék, mert természetesen a növények összetétele jelentősen függ a termelés helyétől és körülményeitől is.

Tehát nem terápiás célból, hanem egy kiegészítő élelmiszerként érdemes tekinteni rá. Erre viszont sok más élelmiszer is alkalmas, amelyhez olcsóbban hozzá lehet jutni, és kevesebb környezetszennyezéssel jár az is, hogy nem nagy távolságokról kell ideszállítani (Amerikából, Ázsiából, Afrikából).

 

Felhasznált irodalom:

[1] The efficacy of aloe vera used for burn wound healing: A systematic review, Burns 2007 p713-718

 

[2] Processing of Aloe Vera Leaf Gel: A Review, American Journal of Agricultural and Biological Sciences 3 (2): 502-510, 2008

[3] Randomized, double-blind, placebo-controlled trial of oral aloe vera gel

for active ulcerative colitis, Aliment Pharmacol Ther 2004; 19: 739–747.

[4] Composition and Applications of Aloe vera Leaf Gel, Molecules 2008, 13, 1599-1616

[5] Systematic Review of Herbs and Dietary Supplements for Glycemic Control in Diabetes, DIABETES CARE, VOLUME 26, NUMBER 4, APRIL 2003, 1277-1294

 

[6] Aloe vera: a systematic review of its clinical effectiveness, British Journal of General Practice, October 1999, 823-828

 

[7 ]http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&st=1&m5_doc=3790

[8] http://www.alve.hu/az_aloe_vera_kulonbozo_betegsegekben_valo_felhasznalasa

[9] http://www.gvh.hu/gvh/alpha?do=2&pg=11&m5_doc=3743

[10] http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/11206240FAAEC494D.pdf