HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2011.11.15. 07:00 antitézis

Lisztérzékenység (Coeliakia)

Címkék: élelmiszerbiztonság lisztérzékenység

Mi az a lisztérzékenység, mik a tünetei, hogyan lehet együtt élni vele, és vajon mennyire elterjedt betegségről, vagy jobban mondva állapotról van szó?

 

 

 

 Az Európai Coeliakiás Szervezetek Egyesületének (AOECS) védjegye.

 

 

 

A napokban egy munkaértekezleten vettem részt. Témája a gluténmentes élelmiszerekről szóló változó szabályozás és a glutén analitikai kimutathatóságának problémái voltak. Ez első hallára lehet, hogy csak a szakmabelieket hozza lázba, de a lisztérzékenyek számára életbevágóan fontos kérdésekről szól! A betegség előfordulása pedig egyre gyakoribb, jelenleg a lakosság 1-2 %-át érinti. Többségüknél pedig tünetmentes!

 

De mi is az a glutén, és mi az a lisztérzékenység?

A gluténnek a búza és a hozzá közel álló gabonák (rozs, árpa, zab) bizonyos fehérjéit nevezik. Ezen kívül számos allergén előfordul a búzában, amelyek egyesekből allergiás tüneteket válthatnak ki.

A lisztérzékenység (a coeliakia) nem allergia, de egy allergén váltja ki. Ez egy autoimmun betegség, tehát a szervezetet a saját immunrendszere károsítja. A gluténtartalmú ételek fogyasztása esetén, vékonybél-nyálkahártya gyulladás, és ennek következtében elváltozás alakul ki. Tulajdonképpen „leradírozódnak” a vékonybél-nyálkahártya bolyhocskái. Így romlik a tápanyagok felszívódása is, ami egy sor további egészségügyi problémához vezethet. Maga a coeliakia gyógyíthatatlan, de gluténmentes diétával kezelhető, és tünetmentesen, egészségesen együtt lehet élni vele. A coeliakia jelen lehet tünetmentesen akár gluténfogyasztás esetén is, úgynevezett csendes, vagy potenciális formákban is. Ezen kívül létezik még búzaallergia és gluténszenzitivitás is, de ezek már más betegségek, noha lehetnek azonosak a tüneteik. Az elnevezéseik sem tisztázottak még, hiszen csak az elmúlt évtizedben fejlődött igazán nagyot ez a terület, és már azt is tudjuk, hogy a magyar „lisztérzékenység” elnevezés sem pontosan fedi a coeliakia betegséget.   

A betegség kialakulása genetikai, életstílusbeli és táplálkozási okokra vezethető vissza. Az európai átlagnál Németországban sokkal ritkább, feltehetőleg az ott fogyasztott rozs és fekete kenyérnek köszönhetően. Minden harmadik ember génjeiben hordozza lehetőségét, csak kevesebbeknél jön elő, de sajnos egyre többeknél, és sokak esetében a 40-50-60-as éveikben derül fény rá.

A gluténmentes étrendnek köszönhetően a már korábban károsodott vékonybél-nyálkahártya ugyan regenerálódik, de a betegség okozta szövődmények helyrehozhatatlan károkat is okozhatnak.

A coeliakia tünetei sokrétűek lehetnek, köztük említhető a vékony végtagok, a has puffadása, hasfájás, hasmenés, a fejlődés megállása, csontritkulás, vitaminhiányos tünetek, vérszegénység, állandóan érzett fáradtság, kedvtelenség, ezek közül bármelyik esetén már fennáll a gyanú, és érdemes vizsgálatra menni. Sokaknál sajnos csak a szövődmények, vagy a társult betegségek tünetei jelentkeznek, mint például a cukorbetegség.

A betegség felismerése nem egyszerű a már korábban említett számos tünet lehetősége és a speciális diagnosztikai-eszközigény miatt. A betegség felderítéséhez laboratóriumi vérvizsgálat során ki kell mutatni az ellenanyagot, továbbá a vékonybél-nyálkahártyából vett szövetminta vizsgálata is szükséges. (Illetve genetikai vizsgálatra is létezik már technika.)

Akinél bebizonyosodik a coeliakia jelenléte, neki szigorú gluténmentes diétát kell tartania. Nem fogyaszthat búzát (tönkölyt se!), rozst, árpát, zabot tartalmazó élelmiszereket és italokat (például söröket), még kis mennyiségben sem!

Ellenben fogyaszthat tejet, tejtermékeket, húst, húskészítményeket, zöldségeket, gyümölcsöket, mézet, lekvárokat, burgonyát. Gabonafélékből amarantot, hajdinát, kölest, kukoricát, rizst, és az ez utóbbiakból készült pékárukat, tésztákat. Sovány vigasz, de mégiscsak kellemes hír, hogy a gabonaszesz-alapú szeszesitalok (például tömény italok, likőrök) fogyaszthatóak, természetesen mértékletesen.

A szigorú étrendi korlátozás ellenére nem szabad sorscsapásként felfogni a betegséget megerősítő diagnózist, hiszen az elfogadás hozzásegíti az embereket ahhoz, hogy ne tartsák titokban, hogy odafigyeljenek rá. Ez a gluténérzékenység esetén különösen fontos, hiszen ha valaki nem tartja a diétát, nincsen gyors és közvetlen visszahatása. Így az érintettek nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják az állapotukat, amely beláthatatlan következményekkel járhat.

 

Visszatérve az aktuális munkaértekezletre, megemlítenék pár elhangzott érdekességet. Az Európai Uniós jogharmonizáció következtében 2012 január elsejétől a gluténmentes” felirat felkerülhet olyan termékekre is, amelyek ugyan normál fogyasztású” élelmiszerek, de nem tartalmaznak glutént. Ezáltal a boltokban még könnyebben találnak maguknak biztonságosan fogyasztható élelmiszert a coeliakia-ban szenvedők. Továbbá megjelenhet bizonyos élelmiszerek csomagolásán egy új felirat is, a „nagyon alacsony gluténtartalmú”. Ez a nagyobb glutén-toleranciával bíróknak kedvezhet, mert az áruk kedvezőbb lehet, mint a gluténmentes élelmiszereké.

Több előadásban is felmerült, hogy a jelenlegi technikákkal még problémás a gluténtartalom precíz mérése abban a tartományban, amelyet az új szabályozás megkövetel (20mg/kg lehet a maximális gluténtartalom). Ez bizonytalanságot okozhat a gyártók körében, és esetleg téves bírságolásokhoz is vezethet a jövőben.

Érdekes adatot közölt az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) munkatársa, ugyanis vizsgálataik során a gluténmentesnek hirdetett termékek 10%-a nem felelt meg a követelményeknek. Bevallom, ezen nem csodálkozom. Okai lehetnek a szakmai hozzánemértés, vagy a kapzsiság. Sok termelőnek felcsillanhat a szeme, hogy drágábban adhatja el termékeit a lisztérzéknyeknek, de vagy tudatlanságból, vagy felelőtlenségből nem jár el elég körültekintően a gyártás során.   

Ehhez a gondolatkörhöz tartozik, hogy az egyik hazai gluténmentes élelmiszert gyártó cég vezetője is kijelentette, hogy magyar beszállítóktól már évek óta nem vásárolnak alapanyagot, mert még a kukoricaliszt is a határérték többszörösével volt szennyezve gluténnel, illetve rovarölőszerrel.

Jelenleg az élelmiszeripar 1-1,5%-át teszi ki a gluténmentes élelmiszerek gyártása, ami összhangban van a betegség előfordulási arányával is. A betegszám növekedésének köszönhetően pedig valószínűleg az élelmiszeripari részesedés is nőni fog.

Ezeknek az élelmiszereknek az a nagy előnye, amiből a nem gluténérzékenyek is részesülhetnek, hogy szigorú vizsgálat alatt állnak, és szigorú tisztasági követelményeknek kell megfelelniük a gyártási körülményeknek is. Ezért bárkinek megérheti ilyen típusú termékeket is fogyasztani, és ezzel támogatni a lelkiismeretes cégeket. Az előadások mellett a konferencia résztvevői személyesen is meggyőződhettek róla, hogy gluténmentesből is lehet finom élelmiszereket kapni.

 

 

 

A felhasznált információk elérhetőek:

Fénykép: Association of European Coeliac Societies http://www.aoecs.org/

A munkaértekezlet anyaga: http://hu.wessling-group.com/hu/

Gluténmentesen c. folyóirat 2011 évi 1. és 2. száma

http://www.liszterzekeny.hu/tiki-index.php

http://www.mestercsalad.hu/