HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2011.10.27. 08:48 antitézis

A vegetarianizmus menti meg a világot?

Címkék: vega vegetarianizmus fenntarthatóság

 

 

 

 

 

 Zöldségeket írnak!       

 

 

 

 

 

Ártatlanul sétálva

Nemrég betértem az egyik fővárosi plázában található sportboltba nézelődni, és ahogy léptem ki a bolt kapuján elém ugrott egy hölgy. A kezembe nyomott egy köteg papírt, azzal az utasítással, hogy olvassam majd el. Megkönnyebbültem, hogy nem tart fel sokáig, és hogy nem is kér pénzt, csak önzetlenül ad egy kis olvasnivalót, így megköszöntem és megígértem neki, hogy feltétlenül el fogom majd olvasni. A papírköteget menet közben eltettem a táskámba, és már pörgött is tovább az élet. Több mint egy héttel később most tudtam elővenni és megvizsgálni az anyagot… a közben ébredő gondolataimat pedig szívesen megosztom az érdeklődőkkel!

 

 

A köteg 9 darab félbehajtott A/4-es papírlapot tartalmazott, továbbá egy színes „képeslapfélét” is rejtett magában. A 18,5 színes oldalt fénymásolóval, és/vagy nyomtatóval hozták létre, tehát nem kis költséggel és környezetterhelés árán. Az egész anyag tulajdonképpen az egészséges életmódot hivatott népszerűsíteni, de eszméletlenül vitatható módon. A 18,5-ből csupán két oldal mondanivalójával értek egyet: ne éljen senki kábítószerrel és ne dohányozzon (bár ezt a két dolog egy kalap alá tartozik). A többi 16,5 oldalról lesújtó véleményem van! Az egész nem más, mint összeollózott harmatgyenge érvek és valótlan adatok tömkelege, amivel próbálják meggyőzni az olvasót, hogy hagyjon fel bizonyos mérgek fogyasztásával, mint például a hús és a tej. Helyette térjen át a szigorú vegetáriánus, az úgynevezett vegán étrendre. Mert így megspórolható az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-a, és többek között nem fog az ember csontritkulásban szenvedni, de még az IQ-ja is magasabb lesz!

Természetesen ezzel nem tudok maradéktalanul egyetérteni, nagyon veszélyesnek tartom, ki is fejtem, hogy miért!

 

Na jó, de mi az a vegán egyáltalán?

Először is tekintsük át a fogalmakat! A vegetáriánus étrendet követőkről hallottunk már, ők azok, akik nem esznek se húst, se olyan termékeket, amelyekben van hús. Hús alatt értve a vízben élő és a szárnyas állatokat is. Mert vannak ugyebár olyan „koca” vegetáriánusok is, akik halat, szárnyast azért fogyasztanak. Én még olyanról is hallottam, aki vegetáriánusnak vallja magát, azonban esetenként azért nem veti meg a gusztusosan elkészített marha, vagy sertéshúst sem. Ez utóbbinak is megvan a maga ideológiája, de erre majd később térünk ki.

Léteznek lakto-ovo (latinul: tej-tojás) vegetáriánusok is, ők sok tekintetben könnyebb helyzetben vannak, náluk megengedett a tojást és a tejtermékek fogyasztása is! Ha valaki ezt követi, az számomra táplálkozástudományi szempontból már megnyugtatóbb, mert kényelmesebben tudja kielégíteni a szervezete tápanyag igényeit. Az elveivel is egyet tudok érteni: nem ölnek le állatot azért, hogy ő jóllakhasson.

A lakto (latinul: tej) vegetáriánus étrendjéből kizárja a tojást is. Megértem a filozófiáját, hiszen abból akár egy állat is lehetett volna, bár sok értékes tápanyagtól fosztja meg a szervezetét. Ráadásul rengeteg finom ételtől is, de legalább a tejtől nem. 

A teljesen vegetáriánus étrend, a vegán már nagyon kemény dió. Aki ezt követi nem eszik semmilyen állati terméket, se tejet, se tojást, de még mézet sem! Nem hord bőrdzsekit, bőrcipőt, nem használ állatokon tesztelt termékeket. Le a kalappal előttük! Ők viszont kössék fel a kisgatyót, mert rendkívül nehéz, és nagy tudást igényel az egészségük hosszú távú megőrzése! 

 

Miért lesz valaki vegetáriánus?

Természetesen mindenki más okból. A főbb irányvonalakat azért sejthetjük. Gyakran megfigyelhető, hogy az emberek elégedetlenek az életükkel, vagy a világgal, ezen pedig nagy fordulattal kívánnak változtatni.  Valaki új helyre költözik, van aki elhagyja a pasiját.  Más fogyókúrába kezd, és ezért lemond a szénhidrát-fogyasztásról, de olyan is akad, aki a húsoktól válik meg ugyanúgy a fogyás reményében. Innen csak egy hajszál választja el a vegetáriánussá válástól. Esetleg némelyek az áhított változást egy olyan valláshoz csatlakozásban találják meg, amely vallás az élet tiszteletét, ebből kifolyólag a vegetarianizmust tartja követendőnek.

Vannak akiket tényleg a világszemléletük vezet, tenni szeretnének az állatok szenvedése ellen. Akad, aki azt gondolja, hogy így tehet legtöbbet a saját egészségéért. Sokan pedig csak azt szeretnék érezni, hogy valamilyen elit csoporthoz tartoznak, a vegetáriánusok is egy ilyen szubkultúrát alkotnak, évezredek óta [1].

Tehát a követők többsége valamilyen belső indíttatásból döntött úgy, hogy vegetáriánus lesz. Ezt meg lehet érteni, sok indokkal alá is tudják támasztani a választásuk helyességét. Én azt a kisebbséget sajnálom, akibe belenevelik, ahogyan mindenki mást is, aki nem szabad akaratából csatlakozik valamilyen irányzathoz, legyen az politikai, vallási, szurkolói, vagy bármilyen tábor.


A vegetarianizmus veszélyei

Aki belép a klubba -mint bármilyen más merev szabályokon alapuló közösségbe tartozó ember- egy idő után csak a saját szubkultúrájában kezdi felszabadultnak érezni magát, hiszen a külvilág furcsán fog ránézni. Ezért hasonszőrű emberek társaságába szorul. Az ilyen „alternatív” témákra nyitott közösségekben jobban terjednek a különböző ezoterikus marhulások is, ami sok kárt okozhat az embernek. Az ilyesfajta beszűkülés és tévútra sodródás veszélye azonban fennáll a drogos, az alkoholista, a focidrukker, a tudományos, stb. közösségekben is, így a szélsőségeket mindig kerülni kell!

A vegetáriánusoknak abban igazuk van, hogy főként gabonákon, zöldségeken és gyümölcsökön kell alapulnia az étrendünknek, de a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz ajánlott az állati zsírok, fehérjék fogyasztása is.

A vegetáriánusok nagy kihívás előtt állnak, mert főleg a fehérje, jód, vas, cink, D-vitamin, B12-vitamin és bizonyos zsírsavak napi ajánlott mennyiségének elfogyasztása is nehezebb számukra. A vegánok esetében még a kalcium bevitele is az ajánlott alá csökkenhet, emiatt 30%-kal nagyobb valószínűséggel törhetik is el csontjaikat egy felmérés eredményei alapján. [2] Az ilyen szigorú étrendeket választók esetében könnyen előfordulhat, hogy a felsorolt tápanyagokból pótlásra szorulnak. A merevebb nézeteket vallók talán nem is vennének be speciális táplálék-kiegészítőket, vagy nem vásárolnának olyan speciális ételeket, amelyek dúsítva vannak a szükséges tápanyagokkal. Pedig a különböző hiánybetegségek sokáig, a komolyabb tünetekig rejtve maradhatnak a külvilág előtt! Például a gyenge csontok az első törésig, a vérszegénység az első vérvizsgálatig, vagy a B12-vitamin hiánya az idegrendszeri tünetekig.

 

Főleg a csecsemőknek és a fejlődő gyermeki szervezetnek szükséges a változatos és megfelelő beltartalmú táplálék biztosítása! Rossz étkezési stratégiával, hiányos táplálással helyrehozhatatlan károkat szenvedhet egy egész életre, fejlődési rendellenességek merülhetnek fel! Ezért a szülők helyében, akármennyire is elhivatott lennék, én óvakodnék bármiféle szélsőséges módszertől! [3]

 

A vegetarianizmus előnyei

A vegetáriánusoknál valóban megfigyelhető bizonyos betegségek alacsonyabb előfordulási valószínűsége, ám ezeket az eredmények nem a tudatosan és egészségesen élő „vegyes táplálkozásúakkal”, hanem az alapvetően helytelenül étkező átlaghoz való hasonlításból származnak.

Az átlagos rosszhoz képest valószínű, hogy egy vegetáriánusnak alacsonyabb a koleszterinszintje, kisebb esélye van a túlsúlyra, és az ezzel is összefüggő megbetegedésekre, a szívbetegségekre, a magas vérnyomásra, a kettes típusú cukorbetegségre, továbbá bizonyos rákfajtákra. Természetesen a vegetáriánus is elhízhat, ha többet eszik, mint amennyit a szervezet energiaigénye indokolna.

Ezen előnyök hátterében valószínűbb, hogy nem a teljes állati eredetű élelmiszer-megvonás, hanem az áll, hogy egyrészt nem fogyaszt ezekből túl sokat, ahogyan azt a nyugati jóléti társadalmakban az emberek általában teszik. Másrészt megfelelő mennyiségű antioxidáns hatású vegyületeket, rostokat, stb. fogyasztanak, amely egyébként mindenki másnak is javasolt lenne! 

A nagy mennyiségű, rossz minőségű feldolgozott húskészítmények evéséről nyugodt szívvel lemondhatna bárki, az csak az előnyére válna. Ennek azonban nem a teljes vegetarianizmus a biztonságos alternatívája, hanem a minőségi hús és tejtermék-fogyasztás! Már az is nagy lépés lenne sokak egészsége szempontjából, ha a gyenge minőségű, fagyasztott húsokból készülő olcsó felvágottak, virslik helyett kevesebb, de friss és jobb minőségű húst ennének.

Az állattartással és az állati eredetű élelmiszerek előállításával valóban okozhatnak szenvedést állatoknak, és ennek helyességével jó szándékú ember nem is érthet egyet. Nekem azonban az a véleményem, hogy az állatokat lehet (sőt kell is) megfelelő, humánus módon tartani és minél kevesebb szenvedés árán „leölni”. A jobb körülmények megteremtése egyrészt állatjogi, másrészt gazdasági kérdés. Az állatjogi oldalát fogyasztással vagy „nem fogyasztással” nehéz befolyásolni. A gazdasági kérdést viszont az oldhatja meg, ha nem az olcsóbb, rossz minőségű „tömegtermékeket”, hanem a drágább, jobb minőségű, ellenőrzött és elismert termelési hátterű felső kategóriás ételeket választjuk.   

A vegetáriánusoknál megfigyelhető általánosan jobb egészségi állapot további okai között sorolható fel az is, hogy közöttük kevesebb a dohányos és a komolyabb alkoholfogyasztó, valamint az élet minden területén jobban törekednek az egészségesebb megoldásokra. Cukros üdítő és energiaital helyett gyümölcslevet, vizet és teát isznak. Többet sportolnak. Jobban figyelnek magukra.

 

Mindezen előnyökkel egy vegyes táplálkozású ember is élhet, a vegetarianizmus potenciális veszélyei és kényelmetlenségei nélkül! 



Állítások és az igazság

A vegetáriánus étrendről azt állítják, hogy kevesebb környezeti kárt okoz, mivel a növények termesztése kevesebb energiát igényel, mint a hústermelés. Nos az a helyzet, hogy a növénytermesztés is nagyon energiaigényes folyamat. Az persze igaz, hogy az állatok takarmányozásához először növényeket is kell termelnünk és szállítanunk, tehát összességében rosszabb hatásfokkal hasznosul a növény, de ne felejtsük el, hogy az állati takarmányozásra használt növények és növényi részek emberi fogyasztásra nagyrészt nem alkalmasak! Ráadásul ezeket a növényeket általában olyan területeken termelik meg, ahol emberi fogyasztásra szánt növények nem, vagy nem jó hatásfokkal lennének termelhetőek.      

Az egy-egy személy által elfogyasztott egészséges húsmennyiséghez felhasznált többletenergiát pedig kényelmesen meg lehet spórolni más, valóban haszontalan, környezetkárosító tevékenység elhagyásával. Például azzal, hogy tartósabban használjuk a fogyasztási cikkeinket, többek között nem a divat alapján cserélgetjük a mobiltelefonunkat, laptopunkat, vagy nem ragaszkodunk feltétlenül ahhoz, hogy a nyaralásunkat távoli tájakon töltsük. Mert én ismerek például olyan vegetáriánust, aki évente repül Indiába, és évente több alkalommal kiruccan Nyugat-Európába hosszúhétvégézni, amivel sokkal több kárt okoz a környezetnek, mint amennyit az el nem fogyasztott hússal megspórolna.    

Ráadásul valóban spórol-e állati életet, és valóban kevesebb környezetszennyezés következik-e be, ha valaki nem fogyaszt húst? Valószínűleg nem! Legfeljebb egy csomaggal több húst semmisítenek majd meg, miután lejárt a szavatossága a bolt hűtőjében, vagy még valószínűbb, hogy valaki más egy csomaggal többet fog venni a leakciózott termékből.  Áttörést az jelenthetne, ha nagyon sokan lemondanának a húsról, de akkor pedig a hús árának csökkenése miatt lenne egy addig kevesebb állati termékeket fogyasztó szegényebb régió, aki megvásárolná és elfogyasztaná a „megspórolt” mennyiséget. A busz is végigmegy menetrendszerűen az útvonalán, ha kiállunk a buszmegállóba, ha nem. Ha pedig senki sem fog rajta utazni, akkor szolgálatba állítják egy olyan környéken, ahol lesz rá utas.  

 

Összefoglalás

Végül elmondhatjuk, hogy az egészségünket és a környezetünket nem a húsevés dönti romba, hanem a mértéktelenség! A túlfogyasztás sok formája veszélyeztet bennünket, legyen szó az MP3 lejátszókról, olajról, földgázról, áramról, húsról, alkoholról, stb. Ezek közül egy elemet kiválasztani, és nem megalapozott, vagy egyenesen hamis állításokkal kampányolni ellene -mint például, hogy a vegetáriánus étrend előnye a magasabb intelligencia hányados- egyszerűen gusztustalan és ártalmas! Ez a kijelentés ráadásul egy félreértett, vagy félremagyarázott tudományos felmérés [4] eredményéből ered. Amely csupán azt mutatta ki, hogy a 10 éves korukban magasabb IQ-val rendelkező gyerekek 30 éves korukra nagyobb hajlandóságot mutattak arra, hogy vegetáriánusok legyenek. Legalábbis a felmérés keretei között Nagy-Britanniában vizsgált 8170 férfi és nő esetében. Közülük 366 vallotta magát vegetáriánusnak, de 123 elismerte, hogy fogyaszt halat és csirkét. Ezek a személyek főként magasabb osztályokba tartozó nők voltak, akik később magasabb iskolai végzettséget is szereztek. Tehát az állítás kitalálója fordítva ült a lóra! Előbb volt magasabb az IQ, utána lett nagyobb hajlandóság a vegetarianizmusra.   

Maga a hús- és tejtermék-fogyasztás teljesen természetes és egészséges folyamat, a szervezetünk tökéletesen fel van készülve rá, máskülönben nem lennének hozzá megfelelő emésztőenzimeink sem!  Valóban van, aki például érzékeny a tejcukorra, vagy a tejfehérjére, de a növényevés ellen sem lehet felhasználni azt a tényt, hogy sokan allergiásak valamilyen növényi részre (dió, mogyoró, pollen, paprika, búza, stb.).

 

Felhasznált irodalom:

A hölgy által adott szórólapokon kívül:

[1] Wikipédia - http://hu.wikipedia.org/wiki/Vegetarianizmus

[2] Journal of the American Dietetic Association – 2009 július, oldal: 1266-1282

[3] Journal of Midwifery & Women’s Health - 2008 jan/febr - Volume 53, No 1- oldal: 37-44

[4] Gale, C. R., Deary, I. J., Schoon, I., & Batty, G. D. (2007). IQ in childhood and 1064

vegetarianism in adulthood. 1970 British cohort study. British Medical Journal, 1065

334, 245–248.