HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2011.10.20. 20:10 antitézis

Élelmiszert piacon vagy „plázában”?

Címkék: piac vegyszer élelmiszerbiztonság

Pár napja már tervezgettem, hogy írok egy bejegyzést a kérdésről, hiszen sok szempontból érdekes és fontos. A lökést – ahhoz, hogy írjak végre- az Index.hu egy friss cikke adta meg.

 

A címben feltett kérdésre a legtöbben azt a választ adnák, hogy „Természetesen a piacon, hogy a hazai gazdákat és kereskedőket támogassuk!”, de az így válaszolók többsége is a bevásárlóközpontokban vásárol, legfeljebb néha téved a piacra (a kis henteshez, a zöldségeshez, stb.).

-------------------------Figyelem! Súlyos véleményveszély!-----------------------

Továbbhajtás csak saját felelősségre!

Nem csodálkozom ezen, hiszen a piacokon terjengő szagok, a kifolyó különböző „nedvek”, a mosdók hiánya, vagy kritikán aluli állapota, a számla nélkül is drágábban adott (és gyakran hibás) termékek csak a legelszántabbakat (vagy a legközömbösebbeket) nem rettentik el a rendszeres vásárlók soraiból. Mindezek fényében nem csoda, hogy gombamód szaporodtak a nagy alapterületű boltok (TESCO, SPAR, ALDI, PENNY, stb.).

A tapasztalatok ellenére a fejekben azért még él a képzet, hogy a nagy boltokban rossz minőségű és egészségtelen élelmiszereket lehet kapni, mérgeznek minket! Bezzeg a piacon a jó kis hazai, egészségtől kicsattanó terményeket kínálnak. Aztán fogja magát a család, beszáll az autóba, és elmegy bevásárolni a „plázába”. Mert a piacon kapható termékek mégsem olyan szépek, mint a boltban. A piaci standokon ácsorgó mellényes-mackónadrágos eladók nem olyan szimpatikusak, mint az egyenruhások a szupermarketben.  A piacon süvít a hideg, a hipermarketben pedig kellemes meleg van, mindent egy helyen megkapni és a számla végösszege is barátibb, feltéve, hogy a piacon egyáltalán kaptunk számlát.

Nyeregben akarnak maradni a hazai kisboltosok-árusok-piacok? Semmi akadálya! Tessék kulturáltabb körülményeket teremteni, olyan minőséget és élményt nyújtani, hogy oda legyen kedve visszamenni az embereknek, még ha drágább és macerásabb is! Az elhangzottak is fontos szempontok egy tudatos vásárlónak, de a bejegyzésemnek más a fő gondolata, mégpedig az élelmiszerbiztonság!

A bevezetőben említett Index-es cikk arról számol be, hogy 38 különböző zöldség és gyümölcs mintát gyűjtöttek be, különböző helyekről, különböző országokból. Egy akkreditált analitikai laboratóriummal megvizsgáltatták a terményeket, hogy megtudják: vajon milyen és mennyi növényvédőszer-maradvány található rajtuk.

Az eredmény számomra nem nyújtott meglepetést (ezért is akartam már írni), de bizonyára sokakat megdöbbent: az összes kifogásolható minta magyarországi piacokról származik! (Konkrétan: Veresegyházi és Újpesti) 

 

 

  

Ugye nem ilyen lesz az új hazai PARA-dicsom? 

 

 

 

 

 

 

Ki van a bajszos, fehér inges, fekete mellényes, fekete kalapos jó magyar gazda romantikus álomképe mögött?

 

A korszerű növénytermesztés nem egyszerű mulatság. Folyamatosan képeznie kellene magát a gazdának, és fejlesztenie kellene a technológián, a gépparkon. Ehhez tudás, ész és tőke kell, amiben jelentős részük nem bővelkedik, de tisztelet a kivételnek. (Sajnos tudom, hogy miről beszélek, mert egy mezőgazdasági övezet kellős közepén élek.)

Vajon hogyan várhatnánk el attól a gazdától, hogy korszerű növényvédőszereket (vegyszereket, mérgeket), pontosan követett utasításokkal, felelősségteljesen használjon, aki az alapvető közlekedési szabályokat sem tartja be?

A saját utcámban és a környékén is rendszeresen tapasztalom, hogy teleszórják trágyával, szalmával, földdel a közutakat és vastagon ráhordják a sarat is. A termelők közül sokan a korszerűtlen, leharcolt járműveikkel rendszám, műszaki vizsga, működő lámpák, irányjelzőlámpák nélkül vesznek részt a forgalomban! Mondván, úgyis csak a „fődekre” mennek ki vele, és úgyis csak hetente néhány alkalommal. Ám közben folyamatosan veszélyeztetik a többi közlekedőt, és kényelmetlenséget okoznak nekik! Tehát sokan megszegik még a mindenki által jól ismert és betartható közúti közlekedési szabályokat is [2] [3]!

Természetesen abban biztos vagyok, hogy ők is szívesebben parádéznának az új traktorral, új utánfutóval, és kombájnnal, mint a régi lepukkanttal. Abban is biztos vagyok, hogy szűkösek a keretek. Néhány általam is ismert gazda esetében azonban a csilli-villi terepjáró árából futná rendesen karbantartani a közúton is használt mezőgazdasági járműveiket, és nem összetákolt, lámpa és prizma nélküli utánfutókon kéne szállítani aratás idején az éjszakában! Ha pedig nincsen forrásuk fejleszteni, karbantartani, lépést tartani a korral, akkor nem a feketézés a megoldás, hanem tevékenységet kell váltani!

Nos az ilyen „gondos” gazdák, akik a közlekedési szabályokat sem tartják be, valószínűleg habozás nélkül megveszik az olcsóbb, de nem annyira megfelelő növényvédőszereket (vegyszereket, mérgeket). Valószínűleg nem is ügyelnek annyira arra se, hogy megvárják az élelmiszer-egészségügyi várakozási időt. Hogy a növényvédőszerek maradványainak mennyisége a megfelelő mértékűre csökkenjen a terményeiken [4]. A pontos adagolásról és egyéb alkalmazási előírásokról nem is beszélve.

Az adózás terén sem állnak jól a hazaiak! A 2011-es OMÉK egyik konferenciáján Dr Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára jelentette ki, hogy Magyarországon a gabona 30%-a, a zöldség-gyümölcs 40%-a és a hús 50%-a a feketegazdaságban mozog! Az ilyen terményekből vajon mennyi mintát vesznek és vizsgálnak a hatóságok?

Ezek után gondoljuk végig, hogy vajon hol akadunk nagyobb valószínűséggel az ellenőrizetlen, feketegazdaságban értékesített terményekre? A piacon (és zöldséges, hentes, stb.), vagy abban a hipermarketben, ahol minden dokumentálva van, a hatóságok rendszeresen kijárnak ellenőrizni és komoly beszállítóktól szerzik be az árukat?

Az igaz, hogy a hírekben csak azt hallani, hogy ebben-abban a hipermarketben ezt-azt visszavontak, de éppen ez jelzi azt, hogy ott működik a rendszer, és ha valami nem odavaló, akkor le tud lepleződni!

Természetesen nem azt mondom, hogy csak „plázákban” vásároljunk. Azt mondom, hogy próbáljunk a megbízható(bb) forrásokból vásárolni élelmiszert! Ami bizony könnyen belátható okokból a legális, ellenőrzött útvonalakkal működő üzleteken keresztül valószínűbb!

A jövőre vonatkozóan pedig mind gazdasági, mind társadalmi, mind környezetvédelmi, mind élelmezésügyi szempontból feltétlenül erősíteni kéne a kulturált, megbízható és magas színvonalú helyi termelést és a helyi árukat kínáló piacokat, kis üzleteket. Tollal és karddal, oktatással és ellenőrzéssel egyszerre kell javítani a helyzeten! Nem szabad azt mondani a rossz tanulónak, hogy „no jóvan Pistikém, puskázz csak, én addig félrenézek”, és a helyi termelői piac nyitásának engedélykötelességét eltörölni [5].

 

Végül egy személyes történet: Legutolsó alkalommal, amikor én piacon voltam (a kecskemétin), egy nagyon kedves barátomat kísértem el kecsketejért. Kiderült, hogy az árus a tejet fagyasztja, hogy az „ne menjen tönkre” mire eladja. Mondanom sem kell, hogy megfordult velünk a világ! Tehát fújj a dobozos tejre, amely előállításánál hozzáértő, komoly szakemberek lesik a folyamat minden lépését. (Az UHT/pasztőrözés során megmaradnak a tej értékes anyagai, ellenben elpusztulnak a kórokozók és sokáig eltartható lesz a tej. Ráadásul hűtés nélkül, környezetkímélő módon.) És éljen a házi pancs, amelynek a vitaminjai a fagyasztás, majd a hosszú ideig tartó forralás során jól tönkremennek!

 

 

Felhasznált irodalom:

[1] http://index.hu/tudomany/2011/10/18/mergezo-e_a_magyar_zoldseg/

[2] 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

[3]1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

[4] Virágot Oikosnak – Kísértések kémiai és generikai biztonságunk ürügyén – Darvas Béla – L’Harmattan kiadó – 2000

[5] http://www.parlament.hu/irom39/04402/04402.pdf