HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2011.10.14. 11:55 antitézis

Egy vegyész miért nem használ mosógolyót?

Címkék: háztartás áltudomány mosógolyó

Talán nem szeretne spórolni egy kis pénzt, és közben védeni a környezetet? Vagy talán csak nem dől be az újabb csodákat ígérő kamuknak?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő válság közeledtével vagy inkább mélyülésével az emberek jobban megnyílnak a spórolást ígérő termékek előtt. A háztartási kiadások között rendszeres havi néhány ezer forintos tételt jelentenek a mosószerek. Ennek „kiváltására” árulják az úgynevezett mosógolyókat. Egyre több kisjövedelmű illetve környezetvédelemre nyitott ember vásárol is ilyet, annak reményében, hogy drága mosószert nem kell használnia. Az ajánlat csábító, de vizsgáljuk meg a kérdést alaposabban!

A reklám szerint a pénzünkért cserébe kapunk egy műanyag golyót, amiben sok kis apró kerámia golyó található, és ezek segítségével a ruháinkat tisztára moshatjuk mosószer nélkül, kereken ezer alkalommal! Ráadásul ez az eszköz környezetkímélő, mivel semmilyen anyag nem jut ki belőle, továbbá kíméli a bőrünket is, nem okoz allergiát sem.

Ha a kerámiának lehetne a szennyeződés eltávolítását segítő hatása, akkor már meg kellett volna jelennie a belőlük gyártott tányéroknak is. Milyen jól jönne ez mosogatáskor! Behelyezzük a víz alá, mosogatószer nélkül, és már kész is. Jól hangzik!

Mivel a leírás szerint nem kell semmilyen anyagot bepótolnunk a gömbbe, mégis 1000 mosáson keresztül tisztít, valamint bőrkímélő is, ezért főnyeremény lenne a zuhanyrózsáinkba, csapjainkba szerelni,  vagy egyenesen a mosogatóba! Tovább is léphetünk, az „ipar” is hasznát venné! Szinte ingyen lehetne mosni, fertőtleníteni a visszaváltható palackokat, a kórházi ágyneműket és még ki tudja, mire lenne jó!

Mielőtt azonban túlságosan fellelkesülnénk, sajnos le kell lomboznom a kedélyeket. Nem terjedt el, ezidáig. Csak kéz alatt, leginkább számla nélkül árulják a házról-házra járó „termékmenedzserek”, illetve a kismillió netes bioboltban lehet még kapni. Miért is?

 

Erre két valószínű magyarázat létezik:

Az első: az iparban tevékenykedő gonoszok lepaktáltak egymással, és kijelentették, hogy inkább veszik továbbra is a drága mosó- és fertőtlenítőszereket, de nem hagyják érvényesülni ezt a csodálatos találmányt.

A második: ez egy átlátszó kamukra épülő megtévesztés, ezért komoly szakemberek nem is fontolgatják, hogy ilyet vegyenek.

A mosógolyók talán 5-6 éve jelenhettek meg először, akkoriban az áruk akár a 15’000 forintot is elérhette, hiszen nagy újdonságnak számított. Azóta sajnos bővült a kínálat, így ma már jóval olcsóbban is hozzá lehet jutni. Természetesen ezeknek nem az előállítási költsége csökkent. Ugyanis a műanyag és a kerámia gyártása energiaigényes, az energiaárak nőttek. A valóságban egy-egy ilyen termék előállítása nagyon olcsó, néhány tíz forintra tehető, vagy még ennél is ke. A verseny élesedése miatt (egyre többen árulnak csodabogyót) egyre kevesebb hasznot tehetnek rá a kereskedők.

Hogy megértsük, miről is van szó, és milyen eszközökkel próbálják behálózni a hiszékenyeket, vegyük végig az információkat!

A mosógolyók külső burkáról azt mondják, hogy  „termoplasztikus elasztomer” . Ez így nagyon űrtechnológiásan hangzik, de nem jelent mást, csak azt, hogy ez egy olyan gumiszerű anyag, ami felmelegítve újra megömlik, nem úgy mint a térhálósított gumi [1]. Az előállítása olcsóbb mint a gumié. Még ennél olcsóbb műanyagból is elő lehetne állítani, de akkor már hangosabban verődne a mosógép falához.

A mosógolyók belsejéről az a hír járja, hogy kerámia golyókat tartalmaznak, de a drágábbaknál már bevetik a jól (félre)ismert mágnest is! A kerámiagolyók nagyon csúcstechnológiásnak hangzanak, mert már mindenki tudja, hogy kerámiával védik az űrsiklót, meg a drága sportkocsikra is kerámia fékbetétek kerülnek, de a kerámia az akkor is csak kiégetett agyagásvány marad. Neve a keramosz görög szóból ered, ami égetett agyagból készült árut jelent [2].

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mosógolyók működési elvéről már megoszlik az árusok véleménye  van amelyik a különböző alkotóelemek reakcióját említi, van amelyik szerint a kerámiagömbök súrlódása révén jönnek létre elektronok, de van amelyik már emeli a tétet és azt állítja, hogy a gömb negatív ionokat generál.

Annyit eltaláltak, hogy például a szappanban és néhány mosószerben is negatív ionok fejtik ki a mosóhatást. De nem azért, mert negatívak, hanem azért mert a szerkezetük olyan, hogy egyik felük a vizet, másik felük a zsíros szennyeződést „szereti” jobban, így ezzel a kettős szerkezettel lehetővé teszi, hogy a zsír a vízzel el tudjon „keveredni”.

Az sajnos képtelenség, hogy a gömbök elektronokat vagy negatív ionokat „generálnának”, mert anyagot és töltést csak úgy teremteni (vagy megsemmisíteni) nem lehet, az elektronoknak vagy negatív ionoknak valahonnan jönnie kellene és ott pozitív töltésű részecskéknek kéne maradniuk. Erről szólnak az anyag- és a töltésmegmaradás törvényei.

De nem is akadnék ezen fenn, sokkal fontosabb, hogy ha elektronokkal mosni lehetne, akkor elég lenne elektromos áramot vezetnünk a vízbe. Már régóta beépített funkciója lenne a mosógépeknek. Azonban nem elég! Amennyiben pedig negatív ionok oldódnának ki a gömbből, akkor azok gyorsan elfogynának, akárcsak a mosószer, nem bírna ki ezer mosást a golyó.

 

A kis gömböcskék súrlódásával is van egy kis probléma! Ha elképzeljük, hogy egy forgó műanyag gömbben kis golyók is vannak, akkor rájövünk, hogy azok csak nagyon kis felületen érintkeznek egymással, tehát a súrlódás nem valósul meg túl nagy felületen. Ahogyan egymáshoz érnek azt inkább nevezhetjük ütődésnek. Amikor fizikaórán bemutatják nekünk az elektromosságot, akkor is ebonit vagy üveg rudat dörzsölnek erősen meg bőrrel vagy selyemkendővel. Úgy már nagyok az érintkező felületek. A kis kerámia golyók súlya is kicsi, így pedig nem lesz túl nagy a súrlódási erő.

Ha különböző anyagokból álló testeket összedörzsölünk, akkor valóban átléphetnek elektronok egyikről a másikra. Tehát a mosógolyóban legfeljebb a két összedörzsölt kerámia között valósulhatna meg elektronátmenet, és nem a kerámia adná át a víznek, az pedig a piszoknak. Ráadásul két különböző anyagnak kéne dörzsölődnie… ez sehogy se akar úgy működni, ahogyan állítják.

 

Miután kiderítettük, hogy a reklámozott hatásmechanizmus fizikai képtelenség, nem is mennék bele a további részletek cáfolásába. Inkább arról ejtenék pár szót, hogy ha ez valóban nem működik, akkor vajon miért képesek az emberek hosszabb ideig hinni benne, használni, és másoknak is ajánlani.

Ennek több oka is van. A legfontosabb az, hogy ruháink nagy része nem foltosan, mocskosan kerül a szennyesbe, csak használtan. Ezeket valamennyire a tiszta víz is kimossa. A kosz egy része vízoldható, makacsabbnak a zsíros szennyeződések bizonyulnak.

A csap alá tartott tányérokról, poharakról is lemos valamit a víz, az más kérdés, hogy a le nem oldott (akár láthatatlan) szennyeződéseken elszaporodhatnak a betegségeket és szagokat okozó baktériumok. A mosógolyó-árusoknak erre is van válasza, ugyanis szinte mind azt ajánlja, hogy a foltokra azért tegyen az ember egy kis folttisztítót, illetve, ha nagyon szennyezettek a ruhák, akkor mosószert is kell adagolni a mosógépbe, de kevesebbet, mint amennyit golyó nélkül kéne. Más óvatos golyó-kereskedők odáig finomítják az állításaikat, hogy a golyó használata mellett fél adag mosószert is kell tenni a mosógépbe, mindig!        

Tehát a tiszta vízzel is ki lehet mosni bizonyos foltokat, néha mi is csap alá rohanunk a pólónkkal vagy a nadrágunkkal, de ha mosószer nélkül mossuk rendszeresen a ruháinkat, akkor a felgyülemlő zsíros szennyeződések és a bennük elszaporodó mikrobák miatt egyre rosszabb lesz a színük, és a szaguk. A változás lassabb, így észrevehetetlen azoknak, akik hordják ezeket a ruhákat.

A másik oka annak, hogy miért nem jön rá a becsapott ember arra, hogy átverték az az, hogy olyan nagyon reméli, hogy működik, hogy nem szedték rá, hogy olcsóbban moshat, stb., hogy valóban tisztábbnak fogja látni a ruháit.   

Legvégül ha utánanézünk e termékeknek, percek alatt megtudhatjuk, hogy szabtak már ki fogyasztóvédelmi büntetést a forgalmazói ellen az Államokban [4], és ausztrál [5], spanyol [6] fogyasztóvédelmi magazinok mutatták ki tesztjeik során hogy hatástalanok, ugyanerre a következtetésre jutott több nemzetközi szervezet is [7].

Végső megállapításként, szögezzük azért le: néhány állítása azonban valóban igaz a kereskedőknek! Valóban nem irritálja a bőrt, nem okoz allergiás reakciót, nem roncsolja a ruha anyagát és környezetbarát… mivel nincs benne semmi! 

 

 

Felhasznált irodalom:

[1]  Műanyagok – Pukánszky Béla – BME MG 2003

[2] Kémia – főszerkesztő: Náray-Szabó Gábor  - Akadémiai Kiadó 2006

[3] Fizika III – Holics László – Nemzeti Tankönyvkiadó

[4] http://www.ftc.gov/opa/1999/04/tradenet.shtm

[5] http://www.hollings.mmu.ac.uk/~dtyler/ecochallenge/LAUNDRY_BALLS.htm

[6] http://www.ocu.org/equipamiento-del-hogar/ecobola-como-lavar-con-agua-s465574.htm

[7] Cheryl Mendelson (2005), Laundry: the home comforts book of caring for clothes and linens (illustrated ed.), Simon and Schuster, pp. 82, 83, ISBN 0743271459, 9780743271455
 

(Mosógolyót áruló oldalakat nem jelzünk, nehogy növeljük a forgalmukat)