HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2011.10.02. 19:32 antitézis

OMÉK 2011 – A színfalak mögött

A hazai sajtó szinte minden tagja beszámolt az idei OMÉK-ről (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás), azonban annál nem jutottak tovább, hogy milyen szép új traktorokra lehet felmászni és milyen vicces állatokat lehet simogatni. Azt nem vitatom, hogy ezért is érdemes kinézni, de az OMÉK azért ennél többről is szólt, és nem csak a pálinkakóstolásra gondolok! Na jó, valójában arra gondolok, és az is nagyon jólesett, de ennél sokkal érdekesebbek voltak az általam meglátogatott konferenciák. Amelyeken a sajtó képviselőit mindössze néhány kinyúlt pólós fotós jelentette, akiknek a feladata az volt, hogy készítsen pár képet az előadókról.

 

 

 

 

 

 

 

 

A konferenciák közül legizgalmasabbnak a „Vitafórum a genetikailag módosított szervezetek szerepéről a mezőgazdaságban” c. program ígérkezett, és nem is csalódtam. Egy ideje nagy érdeklődéssel figyelem a hazai és a nemzetközi eseményeket a genetikailag módosított élőlényekkel (GMO) kapcsolatban, így amikor a meghívottak listáját átnéztem, rögtön felfedeztem a támogatók, az ellenzők és a „nem eleve elutasítók” táborának képviselőit. Ami kifejezetten tetszett, hogy „himihumi” szervezetek képviselői nem szerepeltek a meghívottak között, akiktől csak tudományosan nem megalapozott szónoklatokra lehetne számítani.

  

A konferencia csak fél óra csúszással kezdődhetett el, mert államtitkár úr egy előre nem látható péntek reggeli pesti dugóba keveredett. Ám ezt senki nem bánta, mert annyival tovább élvezhette a közönség az állófogadás nyújtotta élvezeteket.

 

Kezdéskor derült ki, hogy a meghívottak közül a GMO három támogatója nem jön el. Ezt furcsának éreztem, mert neveik a résztvevők között fel voltak sorolva. Feltételeztem, hogy nem tegnap, vagy a múlthéten hívták meg őket, tehát ha elfogadták volna a meghívást, akkor fontosabb dolguk sem akadhatott volna elvileg. Ha pedig elutasították volna a felkérést, akkor az korábban kiderül. Nos a vita után egy személyes beszélgetésből megtudtam, hogy eleve el sem fogadták a meghívást, mert nem szeretnének tovább részesülni a személyeskedő támadásokból. A GMO-t támogató egyesületek ugyan ajánlottak más vitapartnereket, őket pedig a szervezők nem fogadták el. Ezek után megtévesztőnek érzem a szervezők részéről, hogy a kutatók nevét mindenhol szerepeltették.

A vita azért szerencsére elkezdődhetett, mert a GMO ellenzők, valamint a „GMO technikát nem eleve elutasítók” tábora mellett megjelent egy GMO támogató kutató is a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesülettől. Akire rögtön rá is zúdultak az ellenérvek és a személyeskedő kijelentések. Sajnos azonban már megszokta, így nyugodtan tudott érvelni, amikor éppen szót kapott.

A 2 óra 40 perces izgalmas vita minden részletét, minden egyes érvet és ellenérvet képtelenség lenne felsorolni, így csak néhány gondolatot emelnék ki, a saját szemszögemből értelmezve, a véleményemmel átitatva. Terveim szerint jóval objektívebben, mint ahogyan azt a kormányportálon megtették.

Maga a vita parttalan a genetikailag módosított növények termesztéséről és a belőlük készült élelmiszerek fogyaszthatóságáról. Ez így is van rendjén! Hiszen semmit nem érdemes szabadjára engedni, főleg nem egy ilyen viszonylag új technológiát (na azért nem annyira új, mert 30 éves). Alaposan meg kell vizsgálni a lehetőségeket, a hatásokat. Ami azonban bizonyítottan hasznos eredmény, attól nem szabad korábbi elvekre vagy hamis képzetekre hivatkozva elzárkóznunk.

Azt senki sem tagadhatja, hogy a mezőgazdasági növényeinket fejlesztenünk kell, egyrészt a jobb termés érdekében, másrészt azért, hogy alkalmazkodni tudjanak a változó éghajlati viszonyokhoz. A növénynemesítés tehát elfogadott és támogatott eljárás. A célzott „génmódosítás” talán tényleg forradalmian nagy ugrás a hagyományos nemesítéshez képest, de az nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz lenne. Azt pedig semmiféleképpen nem jelentheti, hogy a hazai kutatásokat le kéne korlátozni. Talán éppen az ellenkezőjére, tehát fejlesztésekre lenne szükség, hogy minél hamarabb alkalmazni lehessen a hasznos és egyben teljesen biztonságos génmódosított növényeket a környezet és az ember védelme érdekében. Kutatásokra, fejlesztésekre szükség van, hogy biztonsággal ki lehessen szűrni az egészségre és a környezetre esetleg káros GM szervezeteket.

 A genetikailag módosított növények térnyerését megállítani úgysem lehet! A világon a legfrissebb adatok szerint már 142 millió hektáron termelnek GM növényeket. Az Európai Unióban is már két GM növényt szabad termeszteni, és 39 féle GM növény forgalmazható. Az EU szabályai szerint kivitelezhetetlen, hogy Magyarország teljesen GM-mentes maradjon örökre. Nem is biztos, hogy ez az érdeke. Gondoljunk csak arra, hogy például a GM energianövények csökkenthetnék a külföldi energiafüggőségünket, a szárazságtűrő GM növények pedig lehetővé tennék a globális felmelegedés okozta károk kivédését, a kártevők ellen védekezni képes növényeknek köszönhetően pedig csökkenhet a növényvédőszerek felhasználása.

A genetikailag módosított élőlények létrehozása egy technológia, amely természetesen hordoz magában veszélyeket, de nagy lehetőségeket is! Gondoljunk csak arra, hogy hol járna az emberiség, ha lemondtak volna az első - akkor még kiforratlan- gőzgépekről, amelyek hajdanán sok balesetet okoztak!? A megoldás a gőzgépek folyamatos javítása, fejlesztése volt, majd a tudomány fejlődésének köszönhetően egyre többen utazhattak, élhettek, dolgozhattak egyre nagyobb kényelemben és biztonságban.    

A kutatás nem állhat meg, a tudományok üldözése helyett pedig keressünk hasznosabb közösségi programokat!