HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.08.26. 18:20 antitézis

Szója: Csodaétel vagy méreg?

A szójáról régóta hallunk, sokszor és sokfélét. Az egészségtudatos fogyasztók között vannak, akik rajonganak érte, és vannak olyanok is, akik elutasítják a belőle készült termékeket.  A fogyasztói között főleg azok közül kerülnek ki, akik kerülik az állati eredetű termékeket, és a fehérjepótlás végett választják a szója- „liszt”, „tej” , „túró”, „vaj” vagy „sajt” jellegű készítményeket.  A szóját nem fogyasztó és vegetáriánus étrenden élők egy részének ugyan szüksége lenne erre a fehérjeforrásra is, de úgy vélik, hogy az egészségre káros hatású anyagokat tartalmaz, ezért lemondanak róla. Nagyon érdekes, hogy a szójának sok kedvező hatást tulajdonítanak a rajongói, és ugyanakkor sok káros hatást az ellenzői, a tudomány azonban egyik szélsőséges álláspontot sem támasztotta még alá. Fel van tehát adva a lecke a (valódi) szakembereknek, hogy kiderítsék és közzétegyék az igazságot!

Az előzetes elvárás minidig sokat számít, legyen szó egy moziról, valamilyen programról, ételkóstolásról, vagy akár a felmérések eredményeiről. Ezért a kutatók megpróbálják minél jobban kizárni az előítéletek hatásait. Ez olykor elég nehéz feladat tud lenni, hiszen a vizsgálatokat végzőknek is van valami elvárásuk, sejtésük. Ez utóbbi miatt fordulhat elő például az is, hogy a szója-fogyasztás hatásait nyomonkövető ázsiai kutatók eredményei gyakran kicsit jobbak, mint a „nyugati” kollégáiké. Ez nem is csoda, hiszen a szójafogyasztásnak keleten, tehát az ő hazájukban nagyobb hagyománya és kultusza van, amivel nem szívesen helyezkednének szembe, főleg akkor nem, ha nem elég szilárdak a bizonyítékok, mert sok a bizonytalanság (pl: túl kisszámú személy és túl rövidtávú nyomonkövetése).

A vizsgálatok során felmerülő zavaró előítéleteiről az is sokat elárulhat, hogy az egyik kísérletben résztvevőkről kiderült: átlagosan rosszabbra értékelték az ételek ízét, ha rákerült azok csomagolására, hogy szóját tartalmaznak. Ez valószínűleg azért alakult így, mert sokan nem szeretik a szója ízért, vagy úgy gondolták, hogy amiről úgy tudják, hogy egy egészséges, annak az íze rosszabb kell, hogy legyen. Ugyanakkor ízletesebbnek érezték az ételeket, ha az egészségre utaló kifejezések voltak elhelyezve azok csomagolásain, például a következő: „segíthet csökkenteni a szívbetegség kockázatát”. [1]

Az sajnos nem meglepő, hogy sokféle állítást ráírnak a termékekre, főleg a nem legálisan, vagy nem teljesen szabályszerűen kapható élelmiszerekre vagy táplálékkiegészítőkre, mint például a szója alapú csodatablettákra. Ezektől a mesés ígéretektől fellelkesülve átmenetileg sok fogyasztó talán jobban is érzi magát (a placebo-hatás miatt), később viszont megbosszulhatja magát a késleltetett orvosi kezelés, stb. Nem árt ezért komolyan venni és szem előtt tartani a nagy magyar fizikus, Teller Ede szavait: „Kétely szükséges ahhoz, hogy a jövő jobb és jobb legyen”.

 

Akkor nézzük is meg a szójáról összegyűlt és megfelelően alá is támasztott tudást!

Az ember számára feldolgozás után a szója növény babja fogyasztható és értékes táplálékként is szolgál. Magas a fehérje, az esszenciális zsírsav, a többszörösen telítetlen zsírsav, az ásványi anyag és rost tartalma, akárcsak mint sok más zöldségnek is [2]. Termesztése főleg az amerikai kontinensen és Kelet-Ázsiában történik, de Európában is lehetséges. Észak–Amerikában a genetikailag módosított, és így a növényvédőszereknek ellenálló fajták a legnépszerűbbek a termesztők körében.

Azon felül, hogy a szója remek tápanyagforrás, felmerültek olyan elképzelések is, hogy javíthat is az egészségi állapoton, más álláspontok szerint pedig ronthat.

Kutatók azt feltételezik, hogy a szója ételek nagy mennyiségű fogyasztásának köszönhető bizonyos betegségek alacsonyabb előfordulási aránya Ázsiában. Ezek közé sorolják például a szívkoszorúér-betegségeket, az érelmeszesedést, a 2-es típusú cukorbetegséget és bizonyos ráktípusokat (pl: mell és prosztata). Továbbá az is felmerült, hogy a szójának szerepe lehet az egészségesebb csontozat kialakításában és a változókor tüneteinek enyhébbségében [3], illetve egyesek memória-javulást is tulajdonítanak ennek a tápláléknak. [4]

Arra valóban sokasodnak a bizonyítékok, hogy a sok szója termék fogyasztása hasznos lehet a szív - érrendszerre és az általános egészségi állapotra is. Ez valószínűleg a többszörösen telítetlen zsírjainak, az ásványi anyag-, vitamin- és rost-tartalmának valamint az alacsony telített zsírtartalmának köszönhető. Azonban a szója kiemelt jelentőségét bizonyos tanulmányok alátámasztják [5], mások pedig megkérdőjelezik [6], de nem elég meggyőzőek a bizonyítékok. Arra vonatkozóan is erősödnek a bizonyítékok, hogy a szójafogyasztás, (csak úgy, mint más hüvelyes növények fogyasztása,) a kettes típusú cukorbetegség megelőzésében is játszhat szerepet. [7]

A szójafehérje -mint minden más fehérje- energiát tartalmaz, állati, növényi fehérjét vagy másból származó kalóriát helyettesíthet, így egészségesebb megfelelője lehet a zsírból, szénhidrátból származó kalóriáknak. [8] A szója fehérjéi tartalmazzák az ember számára szükséges összes aminosavat, így a szója termékek minőségben majdnem egyenértékűek az állati forrásból származó fehérjékkel, ráadásul a szójában nincsen koleszterin, és kevesebb telített zsírt is tartalmaz. [3]

A szója feltételezett előnyeit és feltételezett hátrányait először a fehérjéinek tulajdonították, majd később az úgynevezett izoflavonjainak. [3] Az izoflavonok olyan növényi molekulák, amelyek az ösztrogén nevű hormonhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak. A szójához hasonlóan a többi hüvelyes zöldségben is vannak izoflavonok, csak kisebb mennyiségben, mint a szójában. Az izoflavonok a különböző emberekre nemük, életkoruk szerint is, és az egyes szöveteikre is eltérően hatnak. Azonban hatásuk kifejtése érdekében nagy mennyiségben kell elfogyasztani ezeket. [9]  Úgy tűnik, hogy a felnőttek egyszerűen nem tudnak annyi szóját enni, hogy az hatással legyen a hormonháztartásukra. Nem igazolódott a jódháztartás-felborításával kapcsolatos félelem sem, de a fiatal fejlődő szervezeteknek a hormonális rendszerére gyakorolt hatása egyelőre nem teljesen tisztázott. [3] Sokakban ez kelt félelmet, vagy ez inti őket óvatosságra. A szójában megtalálható bizonyos enzimeket gátló vegyületek pedig előfordulnak más élelmiszerként fogyasztott növényekben is, és azokból is túl nagy mennyiséget kéne fogyasztani belőlük, hogy hatással legyenek a szervezetre. [10]

Jelenleg a szója izoflavonjainak egészségjavító, szív és érrendszeri betegséget megelőző, rákmegelőző hatására, a változókori hőhullámok csillapítására nincs bizonyíték. [8] [3]   [11] A csontritkulás elleni hatásáról szóló elképzelések sem elég megalapozottak. [8] [11] Sem a szóját tartalmazó élelmiszerek, sem a szójafehérjét illetve izoflavont tartalmazó koncentrátumok/izolátumok/táplálékkiegészítők nem bizonyítottak eddig egyértelműen a nekik tulajdonított különleges hatásokat. [12] [13]  [11]  

 

A korábban már említett lehetséges mellékhatása miatt nagy viták övezték a sok évtizede rendelkezésre álló szója alapú csecsemő-tápszerek használatát. Ez elsősorban az anyatejes táplálás lehetetlensége esetére a tehéntejre allergiás vagy tejcukorra érzékeny csecsemőknek készül, persze kényelmi okokból szélesebb körben alkalmazzák. Generációk nőttek fel rajta, így megvizsgálható, hogy okozott-e náluk valamiféle különbséget a tej alapú tápszerrel táplált csecsemőkhöz képest. Jelenleg úgy tűnik, hogy semmiféle eltérés, negatív hatás nem érte őket, normálisan fejlődtek, csontozatuk is egészséges. [14] [15]  Azonban az fontos, hogy kalciummal, B12-vitaminnal és D-vitaminnal dúsított legyen a szójaalapú élelmiszer, ha mellette nem kap más állati eredetű terméket –de inkább kapjon-, mert dúsítás nélkül ezek a termékek nem tartalmaznak, vagy nem sokat tartalmaznak ezekből a tápanyagokból. [16] [10]

 

A rendelkezésre álló információink alapján tehát azt az álláspontot alakíthatjuk ki, hogy szója alapú és tartalmú élelmiszereket nyugodtan fogyaszthatnak azok, akik nem allergiásak rá, sőt az állati eredetű élelmiszereket nem fogyasztóknak ajánlott. Csecsemőknek pedig a kifejezetten számukra gyártott tápszereket érdemes adni. A szója tehát nem ördögtől való, de nem is csodanövény, hiszen sok növényi eredetű élelmiszerben található érdekes biológiailag aktív vegyület. A szója-termékeket választóknak körülbelül annyi haszna lehet belőle, mint más zöldségek, zöldségkészítmények fogyasztásából.

 

 

Felhasznált irodalom:

[1] How Soy Labeling Influences Preference and Taste*

Brian Wansink, Sea Bum Park, Steven Sonka, and Michelle Morganosky

 International Food and Agribusiness Management Review, 3, 85-94.

 

[2] Élelmiszer-kémia, szerkesztette Hajós Gyöngyi, Akadémiai Kiadó 2008

 

[3] Health Effects of Soy Protein and Isoflavones in Humans

Chao Wu Xiao

The Journal of Nutrition 138: 1244S–1249S, 2008.

 

[4] Gaining Insight into the Health Effects of Soy but a Long Way Still to Go:

Commentary on the Fourth International Symposium on the Role of Soy in Preventing and Treating Chronic Disease

Mark Messina, Christoper Gardner and Stephen Barnes

J. Nutr. 132: 547S–551S, 2002.

 

[5]Soy Food Consumption Is Associated with Lower Risk of Coronary Heart

Disease in Chinese Women

Xianglan Zhang, Xiao Ou Shu, Yu-Tang Gao, Gong Yang, Qi Li, Honglan Li, Fan Jin

and Wei Zheng

J. Nutr. 133: 2874–2878, 2003.

 

[6] Soy food consumption does not lower LDL cholesterol in either

equol or nonequol producers

Alicia A Thorp, Peter RC Howe, Trevor A Mori, Alison M Coates, Jonathan D Buckley, Jonathan Hodgson,Jackie Mansour, and Barbara J Meyer

Am J Clin Nutr 2008;88:298–304.

 

[7] Legume and soy food intake and the incidence of type 2 diabetes in

the Shanghai Women’s Health Study

Raquel Villegas, Yu-Tang Gao, Gong Yang, Hong-Lan Li, Tom A Elasy, Wei Zheng, and Xiao Ou Shu

Am J Clin Nutr 2008;87:162–7.

 

[8] Soy Protein, Isoflavones, and Cardiovascular Health : An American Heart Association Science Advisory for Professionals From the Nutrition Committee

Frank M. Sacks, Alice Lichtenstein, Linda Van Horn, William Harris, Penny Kris-Etherton and Mary Winston

Circulation. 2006;113:1034-1044

 

[9] Health potential of soy isoflavones for menopausal women

John JB Anderson, Mary S Anthony, J Mark Cline, Scott AWashburn

and Sanford C Garner

Public Health Nutrition: 2(4), 489–504

 

[10]Simulation with Soy Replacement Showed That Increased Soy Intake Could Contribute to Improved Nutrient Intake Profiles in the U.S. Population

Katherine L. Tucker, Ning Qiao, and Janice E. Maras

First published online October 27, 2010

 

[11] Original Contribution | July 7, 2004

Sanne Kreijkamp-Kaspers, MD, PhD; Linda Kok, MD, PhD; Diederick E. Grobbee, MD, PhD; Edward H. F. de Haan, PhD; André Aleman, PhD; Johanna W. Lampe, PhD, RD; Yvonne T. van der Schouw, PhD

 

[12]Controlled Substitution of Soy Protein for Meat Protein:

Effects on Calcium Retention, Bone, and Cardiovascular

Health Indices in Postmenopausal Women

Zamzam K. (Fariba) Roughead, Janet R. Hunt, LuAnn K. Johnson, Thomas M. Badger, and

Glenn I. Lykken

The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism 90(1):181–189

 

[13] Soy Isoflavones and Bone Health: The Relationship Is Still Unclear

Connie M. Weaver and Jennifer M. K. Cheong

J. Nutr. 135: 1243–1247, 2005.

 

[14] The Health Consequences of Early Soy Consumption

Thomas M. Badger, Martin J. J. Ronis, Reza Hakkak, J. Craig Rowlands and

Soheila Korourian

J. Nutr. 132: 559S–565S, 2002

 

[15] The health implications of soy infant formula

Thomas M Badger, Janet M Gilchrist, R Terry Pivik, Aline Andres, Kartik Shankar, Jin-Ran Chen, and Martin J Ronis

Am J Clin Nutr 2009;89(suppl):1668S–72S

 

[16]Severe Nutritional Deficiencies in Toddlers Resulting From Health Food Milk Alternatives

Norman F. Carvalho, Richard D. Kenney, Paul H. Carrington and David E. Hall

PEDIATRICS Vol. 107 No. 4 April 2001