HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.03.21. 18:07 antitézis

Arzénos a víz! Féljünk?

Címkék: biztonság egészség víz tévhitek

 

Az arzénről elsősorban az azzal (nagy adagban) elkövetett gyilkosságok jutnak eszünkbe, félelmetes szer. Ezért alkalmas arra, hogy egy-két évente újra és újra végigsöpörjön a médián a hír: „arzénes vizet iszik Dél- és Kelet-Magyarország”. Legalábbis az Európai Unióhóz történt csatlakozásunk óta. Idén is bekövetkezett a hírcunami. Vajon tényleg van okunk aggódni, tényleg rákkeltő a csapvíz?

 

A múlthéten a Magyar Víztisztító Konzorcium fórumának kapcsán a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye indította el az idei hullámot a sajtóban.  A közlemény tárgyilagos, a sajtó számára legérdekesebb mondata: „Illés Zoltán emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1,2-1,5 millió ember él olyan településen, ahol arzénnel szennyezett az ivóvíz.” [1] Talán csak annyi pontosítást érne meg a kijelentés, hogy nem csak ennyi ember vizében van arzén, tehát nem ennyi emberé „szennyezett”, hanem ennyi emberé lépi túl a jelenlegi határértéket.

A kép forrása: Incrediblethings.com

Ezt a közleményt átvette a vezető sajtó (Index, hvg.hu). Hogy vonzóbbá tegyék az olvasók számára, az 1,2-1,5 millióból határozottan 1,5 millió lett a címeikben. Persze ha jóindulatú lennék, feltételezhetném azt is, hogy nem a nagyobb hatás, hanem csak a tömörség kedvéért alakult így. (Mivel azonban rosszindulatú vagyok: Akkor vajon miért nem 1,2 millió lett, vagy "akár 1,5 millió"?) [2] [3]

Majd jött az „egészség-bulvár” média, ami kicsit vadított a történeten, mint például a NL-Cafe: „Arzénes vizet iszik minden tizedik magyar” címmel. A cikk első sorában pedig azt írják: „Nagyjából 1,5 millió ember él olyan településen Magyarországon, ahol arzénnal szennyezett az ivóvíz. ” Tehát felfelé kerekítettek ők is, de ezentúl a címet illetően mintha kicsit el is számolták volna, hogy hányan élünk Magyarországon… hát nem 15 millióan! A cikk nagyrésze egyébként a minisztériumi közlemény kiollózása, de az utolsó, hozzácsapott mondat árulkodik róla, hogy akik írták, mikben hisznek: „Az uniós előírások szerint az ivóvíz arzéntartalmát literenkénti 10 mikrogramm határérték alá kell vinni, a korábban engedélyezett literenkénti 50 mikrogramm helyett. Amíg ez nem sikerül, addig a különféle víztisztító berendezések jöhetnek szóba megoldásként.” [4] Értelmezésem szerint tehát odacsempészve reklámozzák az amúgy kétes hatású, vagy éppen negatív eredményt produkáló házi víztisztítók használatát. Ez a sor természetesen nem volt benne a minisztérium közleményében, bár lassan már azon sem lepődnénk meg, ha benne lett volna. Mindenesetre jó, hogy eszembe juttatták: a házi víztisztítókkal is foglalkoznunk kell egy bejegyzésünkben.

Aztán voltak olyan médiumok is, mint például az ATV.hu, amelyek szerettek volna egy kevéske hatásos adatot hozzátenni a minisztériumi anyaghoz. Ütős számot találtak is, csak sajnos nem az arzénos vízzel összefüggőt.  Így fogalmaznak: „sokat mondó statisztikai adat, hogy a(z arzénos vízzel) leginkább érintett területeken a tüdőrákban megbetegedettek aránya egy ötödével haladja meg a nem fertőzött területeken élők közötti betegek számát ” [5]

Ezzel a „sokatmondó” plusz 20%-os statisztikai adattal van egy kis probléma. Mégpedig az, hogy jóval nagyobb, mint amit a magyarországi csapvízben található arzén önmagában alátámasztana! Lehetséges, hogy 20%-kal valóban nagyobb azokon a területeken élők között a tüdőrákban megbetegedők aránya, de ezt nagyon sok egyéb hatás is okozhatja! A táplálkozás és egyéb életkörülmények is befolyásolják a betegségek kialakulásának valószínűségét.

Ezeken a fejletlenebb, szegényebb régiókban több szempontból is csak egészségtelenebbül tudnak élni az emberek. Már önmagában a szegénység is növeli a rákos megbetegedés kockázatát (mert rosszabb életminőséget enged meg). A fővárost leszámítva, a városokban kevéssé valószínű a daganatok kialakulása, mint a községekben! A Központi Statisztikai Hivatal szerint: „Az aprófalvak lakóit az országos átlagot jelentősen, 11%-kal meghaladó mértékben sújtotta a daganatos halálozás.” [6] Szép, nem szép kimondani, de tudjuk, hogy igaz: Ezeken a keleti, gyümölcsben gazdag, de munkában és kilátásokban szegényebb régiókban  jobban fogy a házi pálinka, a házi bor és az olcsóbb (akár csempész) dohány is. Zsírosabbak az ételek is. Intenzív mezőgazdasági termelés folyt és folyik. Rengeteg növényvédőszer és azok maradványai szennyezik a környezetet, a triazin, a nitrát és a DDT mellett arzén tartalmúak is.

Továbbá az egész társadalmunk egyre jobban öregszik el, de a szegényebb keleti országrészekből a fiatalok nagyobb számban vándorolnak el a nyugati országrészbe, a fővárosba vagy külföldre. Az otthon maradó idősebbek között természetesen nagyobb arányban fordulnak elő daganatos megbetegedések, mint más, kevésbé elöregedő régiókban.

Nem véletlenül nem szokták felsorolni a magyarországi rákos megbetegedések okaként az arzénos vizet! Ezzel ellentétben például a dohányzást, a túlsúlyt, a túlzott zsír- és alkohol-fogyasztást viszont igen, amelyek sokkal nagyobb kockázatot jelentenek!

Ebből is láthatjuk, hogy sok tényező játszik szerepet a rákos megbetegedések kialakulási valószínűségében is. Éppen ezért egy-egy tényezőt kiemelni csak nagyon ritkán lehetséges megalapozottan! Nyugodtan kijelenthető, hogy nem az arzénos csapvíz miatt jelentősen nagyobb a daganatos megbetegedések száma!

 

És akkor most derítsük ki az igazságot az arzénról!

Sok vegyületről, környezeti hatásról még a modern ismeretek és berendezések birtokában is nehéz megbecsülni, hogy káros-e, vagy milyen mértékben káros az egészségünkre. A tudásunk bővül, egyre finomabbak a mérési technikáink, a becsléshez használt modelljeik egyre pontosabbak. (Azért van szükség a modellek alapján készített becslésekre, mert szerencsére nem lehet embereket ketrecbe zárni, és adott mennyiségű mondjuk arzénos vízzel itatni bizonyos időn keresztül, azért hogy megtudjuk, milyen károkat szenvednek el tőle.)

Ennek a tudásbeli fejlődésnek következtében egyes környezetszennyező, egészségkárosító anyagokra vonatkozóan egyre csökkennek az eltűrt határértékek. Az 5 évvel ezelőtt környezetkímélőnek mondott egykori csúcsmodell autónk jövőre már elavultnak minősül. Így esett meg, hogy a korábban megfelelőnek tartott ivóvizet szolgáltató települések százasával lépték túl az arzén tartalom megengedhető maximális határértékét az EU-s csatlakozásunk után. Hiszen azelőtt egy literben Magyarországon 50 mikrogramm (µg = egymilliomod gramm) arzén lehetett a vízben. Majd ez lecsökkent a WHO ajánlásai alapján megállapított 10 µg-ra. A víz maradt, a jónak tartott víz feltételei változtak.

Ezzel nincs is semmi probléma, minél kevesebb a károsnak tartott anyag az élelmiszereinkben, italainkban, annál kevésbé valószínű az egészséget károsító hatás. Csak sajnos a víz arzéntartalmának csökkentése költséges. Több mint száz-milliárd forint szükséges a probléma megoldására, amit az Európai Unió ki is fizetne akár 90%-ban. A 10% önrésszel azonban problémák voltak. Közel 10 éve indult el az ivóvízminőség-javító program, azóta folyt a háttérmunka, készültek a műszaki tervek, a gazdasági számítások, a különböző tanulmányok, zajlottak az egyeztetések az önkormányzatok között. [7] A víztisztítókat hadrendbe állító beruházási hullám azonban csúszott. Hiába finanszírozta volna az EU a kiadások körülbelül 90%-át, a kiéheztetett önkormányzatoknak az önrészre sem volt pénzük. Hitelt sem mertek felvenni, de az is kétséges, hogy egyáltalán kaptak-e volna. Amelynek volt pénze fejlesztésekre, az pedig szívesebben fordította inkább például a látványosabb főtérfelújításra és szökőkútépítésre, mint a láthatatlan eredményű vízminőség-javításra. Az idő azonban vészesen fogyott, az EU-tól már többször kaptunk haladékot a határértékek betartására, (úgy néz ki, hogy a legújabb határidő 2015, amikorra be kéne fejezni a beruházásokat). [8] 

Ha most nem lépett volna a kormány, és nem finanszírozza meg az önkormányzatoknak az önrészét (vagy annak egy részét), nem indulnak meg a pályázatok, akkor a támogatásokat nem lehet felhasználni és végül az arzénmentesítést lehetővé tévő beruházások teljes költségét az országnak kellene fedeznie. Így rendeletmódosítással lehetővé tették ezt (33/2011. BM rendelettel), valamint megszületett a 1224/2011.  (VI. 29.) Kormány határozat az Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításáról. Ezért került terítékre az elmúlt héten is az arzénes víz!

 

És mi lesz 2015-ig? Addig rákosak leszünk?

Nem szabad pánikba esni! Az arzénvegyületek teljesen természetes alkotói a földnek. Több évtizednyi kutatás során jutott el oda a tudomány, hogy a jelenlegi (a korábbinál jóval alacsonyabb) határértéket ajánlja a megengedett legmagasabb arzénkoncentrációra. Ehhez arra volt szükség, hogy hosszú időn keresztül vizsgáljanak rengeteg olyan embert, aki arzénnal sokkal szennyezettebb vizű térségekben él. Ilyen vizsgálatokat végeztek Tajvanon, Chilében, Indiában (Bangladesben), Argentínában. Ezeken a (távoli) helyeken a magyarországi értékeknél jóval több, sokszor több száz, sőt literenként akár 1800 mikrogramm arzén van a vízben! [9]

 

Egy darab tiszta arzén (A kép forrása: images-of-elements.com)

 

A magas szervetlen arzéntartalom valóban megnöveli egyes daganatok képződésének valószínűségét. Ilyen lehet a hólyag, a tüdő, a húgyúti, a vese és a bőr daganat. [10] A legvalószínűbb daganatos megbetegedés, a húgyúti rák rizikónövekedését is 100µ/l feletti tartalom esetén mutatták ki egyértelműen.  [11]

Magyarországon tehát közel sem tajvani, chilei vagy bangladesi a helyzet. Nálunk a korábbi 50 mikrogramm/literes határértéket is csak egy településen lépi túl a csapvíz arzéntartalma. A legtöbb esetében 10-30µg/l közötti az érték. Ahol tényleg fenyegetőbb a probléma, ott lépett az ÁNTSZ. Eperjesen már évek óta lajtoskocsiról, palackban kapnak vizet a lakosok. (Ezen a településen az arzénon kívül probléma van még a bórral, a baktériumokkal, a vízkeménységgel és az egyéb szerves anyagokkal is. Itt ellenőrizheti saját települését is.)

Az új határértéket úgy állapították meg a szakemberek, hogy a vizet 70 éven keresztül, naponta 2 liter mennyiségben fogyasztók esetében 100’000 emberből legfeljebb egynél jelentsen megnövekedett rák kockázatot. [12]

 

Addig mit tehetünk, amíg nem fejeződnek be a fejlesztések? 

Az arzén elterjedt elem a természetben, és a városi környezetben is. Főként a vízben fordul elő, de a levegőben, az élelmiszerekben, és a dohánytermékekben is megtalálható [13]. A modellek eredményeibe, amelyek alapján kiszámolják, hogy milyen arzénmennyiség mennyire növeli a megbetegedés kockázatát sok változó beleszólhat. Például, hogy mekkora mennyiségű és mennyire szennyezett vizet vagy élelmiszert fogyaszt az ember, hogy mennyi arzén hol és hogyan tárolódik a testében, milyen reakciókban vesz részt a szervezetében. A dohányázás, az alkoholfogyasztás, a táplálkozás és egyéb életkörülmények is jelentősen befolyásolják, hogy mennyire tudja tolerálni az egészségünk. Még a fehérjeszegény diéta is növeli az arzén mérgező hatását [14], ahogyan az arzénos víz fogyasztása melletti dohányzás is jobban növeli a hajlamot a hólyagrákra, erősítik egymás káros hatásait [15]. Egyébként úgy tűnik, hogy egy kevés arzénra szüksége van a szervezetnek, úgy nagyjából naponta 10-30 mikrogramm közötti mennyiségben [14]. Mellesleg, ha az ivóvíz arzéntartalmának csökkentése befejeződik, az élelmiszerként termelt növényeket azután is ezzel a vízzel fogják öntözni, nem a tisztított csapvízzel, de nem fog problémát okozni. A tengerből származó élelmiszereknek (halak, algák, kagylók) magasabb az arzéntartalmuk, amelyekből Magyarországon kevesebbet fogyasztunk. Az élelmiszereinkben található kevesebb arzén miatt egyes vélemények szerint nálunk az európai uniósnál magasabb határérték is elfogadható lenne.

 


 Felhasznált irodalom:

[1]http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kornyezetugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kormany-is-tiszta-ivovizet-akar

[2]http://index.hu/kulfold/2012/03/14/masfelmillio_ember_iszik_arzenes_vizet_magyarorszagon/

[3]http://hvg.hu/itthon/20120314_arzenes_viz

[4]http://www.nlcafe.hu/eletmod/20120315/arzenes_vizet_iszik_minden_tizedik_magyar/

[5]http://atv.hu/belfold/20120314_kozel_masfel_millio_magyart_veszelyeztet_az_arzenes_ivoviz

[6]http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20502.pdf 

[7]http://www.ivovizunk.hu/sajtoszoba.php?id=10

[8]http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/kornyezetugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-kormany-is-tiszta-ivovizet-akar

[9] Arsenic Concentrations in Well Water and Risk of Bladder and Kidney Cancer

in Finland

Piivi Kurttio, Eero Pukkala, Hanna Kahelin, AnssiAuvinen, and Juha Pekkanen

Environmental Health Perspectives * Volume 107, Number 9, September 1999

 

[10] Risk assessment of arsenic-induced internal cancer at long-term low

dose exposure

Chung-Min Liao, Huan-Hsiang Shen, Chi-Ling Chen, Ling-I Hsu, Tzu-Ling Lin,

Szu-Chieh Chen, Chien-Jen Chen Journal of Hazardous Materials 165 (2009) 652–663

[11] Arsenic in Drinking Water and Risk of Urinary Tract Cancer:

A Follow-up Study from Northeastern Taiwan

Chi-Ling Chen, Hung-Yi Chiou, Ling-I Hsu, Yu-Mei Hsueh, Meei-Maan Wu,

Yuan-Hung Wang, and Chien-Jen Chen

Cancer Epidemiol Biomarkers Prev; 19(1) January 2010

 

[12] http://www.ivovizunk.hu/video.php

[13] Cancer potential in liver, lung, bladder and kidney due to ingested

inorganic arsenic in drinking water

C.-J. Chen', C.W. Chen, M.-M. Wu & T.-L. Kuo4

Br. J. Cancer (1992), 66, 888-892

 

[14] Cancer Risks from Arsenic in Drinking Water

by Allan H. Smith, Claudia Hopenhayn-Rich, Michael N. Bates, Helen M. Goeden, Irva Hertz-Picciotto, Heather M. Duggan, Rose Wood, Michael J. Kosnett, and Martyn T. Smith

Environmental Health Perspectives

Vol. 97, pp. 259-267, 1992

 

[15] Lung Cancer and Arsenic Concentrations in Drinking

Water in Chile

Catterina Ferreccio, Claudia Gonza´lez, Vivian Milosavjlevic, Guillermo Marshall,

Ana Maria Sancha, and Allan H. Smith

Epidemiology November 2000, Vol. 11 No. 6