HTML

Ép és Tudatos

Tudatos, egészséges életvitel a gondolkodó embereknek: racionálisan, tudományos alapokra építve. Ne hagyd magad átverni, tájékozódj hiteles forrásból!

Tudatos, egészséges életvitel - tudományos szemmel!

2012.03.08. 13:02 tézis

Placebo hatás – a „semmi” gyógyító ereje?

Címkék: placebo gyógyítás

I. rész: A semmitől a placebóig

Semmi, zéró, nulla, „horror vacui” – üres tér, ahol nincs jelen az anyag. Nehéz elgondolni, hogy létezik a semmi. Azt pedig hogy hathat ránk, gyógyíthat azt még kevésbé. De akkor miért lehet jó fájdalomcsillapító egy egyszerű – egyébként e szempontból hatástalan cukorgolyó? Mi az a placebo-hatás? Hogyan lehetséges magyarázni ezt a rejtélyes jelenséget, mi áll a hátterében?

Az hogy a „semminek” – vagy fogalmazzunk úgy: valami hiányának kézzelfogható, fizikai hatása van, Otto von Guericke 1654-es kísérlete látványosan demonstrálta. Két üreges félgömböt rakott egymás mellé, és egy légszivattyúval kiszívta a levegőt a félgömbök közötti térből. A két, semmi mással egymáshoz nem rögzített félgömböt a levegő hiánya (a vákuum) annyira összetartotta, hogy az ellentétes oldalra befogott nyolc-nyolc ló se tudta széthúzni azokat .

Jegyezzük meg: a féltekéket valójában a nyomáskülönbség tartja össze, és nem a „semmi”. A sűrűbb külső légkör molekulái többször ütköznek, és nagyobb nyomást fejtenek ki kívülről az összerakott félgömbökre, mint a kiszivattyúzott ritkás belső tér ahol jóval kevesebb a molekula és így az ütközések által kifejtett belső nyomás. Légüres térben szétesnének a félgömbök.

Kép forrása: wikipedia.hu, szócikk: Otto von Guericke [1]

Felfedezése óta a vákuumot széleskörűen használják, gondoljunk az izzólámpára vagy a vákuumcsomagolásra. Kiderült az is, hogy abszolút, tökéletes vákuum nem létezik – legalábbis a tudományos mai állása, pontosabban a kvantummechanika szerint. Arisztotelész talán helyesen vélekedett, amikor azt mondta: „a semmi nem lehet valami” – azaz a semmi nem létezhet.

De akkor, hogy lehet alkoholmentes sörtől „berúgni”, koffeinmentes kávétól felpörögni, ha azt hisszük, hogy valódi alkohollal illetve kávéval van dolgunk? Valami van a háttérben, amit placebo hatásként nevezünk, és meglepő dolgokat produkál.

A placebo hatás

A placebo (a latin „placere” jövő idejű alakja, jelentése: örülni fogsz nekem, tetszeni fogok) a Bibliából (Zsoltárok Könyve) került át az orvosi szótárakba. Eleinte hatástalan szereket és gyógymódokat értettek e kifejezésen. Ezeknek legfeljebb annyi foganatjuk van, hogy a kezelt személy úgy hiszi megfelelő kezelést kap, és megnyugszik. Döbbenetes felismerés volt az orvosi medicinában, hogy egy ilyen hatástalan” szer is válthat ki erőteljes változást a betegek állapotában. Több dokumentált eset bizonyította ezt. A II. világháború alatt, amikor kifogytak a fájdalomcsillapítóból és jobb híján sóoldatot adtak a sérülteknek, meglepődve tapasztalták több esetben is, hogy az ál-fájdalomcsillapító jelentősen csökkentette fájdalmat [2].

Vajon miért éreztek kevesebb fájdalmat a sérültek, ha azt tudatták velük fájdalomcsillapítót kaptak, pedig valójában nem?

Izgalmas dolgok állnak a háttérben. Az agyunk nem csak a valódi hatásokra reagál, hanem arra is, amit elvárunk. Ha azt várjuk el egy kávétól, hogy felfrissítsen, és már magunk is tapasztaltuk magunkon a frissítő hatását (kondicionálás) – élénkítőnek fogjuk érezni a koffeinmentes kávét is (elvárás), ha úgy tudjuk, hogy valódi (jelfelismerés) [3].

Az agyunk egy különleges szerkezet, nem csak a közvetlenül minket érő fizikai hatásra reagál. Például tanulási folyamatunk szerves része, hogy ha látunk egy másik embert cselekedni agyunk szimulálja a másik ember cselekedetét és az őt érő hatásokat. Ha valakit almát látunk enni, agyunk egy része úgy reagál, mintha mi ennénk almát.  Furcsán hathat, de ha valaki vállát masszírozzák, az enyhítheti a fájdalmát annak is, akinek fáj a válla, de csak látja. Nem misztikus telepátiáról van szó, hanem az ún. tükörneuronok működéséről. Ez olyan része agyunknak, amely nem csak akkor aktív, amikor mi cselekszünk / velünk történik valami, hanem akkor is aktyv, ha megfigyelünk egy cselekvést [4, 5]. 

Az, hogy hogyan érzékeljük a különböző dolgokat – legyen szó fájdalomról, vagy rosszullétről – folyamatosan változik. A fájdalom már egy anyai puszira csökkenhet, pedig ettől nem lesz kisebb a horzsolás a térden. Az agyunk sokszor becsap minket. A drágább bor jobban ízlik, mint az olcsóbb, akkor is, ha valójában ugyan arról a borról van szó [6]. Egy cukortablettánál, amiről azt hisszük / hitetjük el, hogy fájdalomcsillapító jobban fog hatni két cukortabletta, és még jobban csökkenti a fájdalmat, ha injekciót adunk egy teljesen semleges anyaggal, mert az van a fejünkben, hogy ez egy nagyon drasztikus beavatkozás, biztos hatnia kell. Az sem véletlen, hogy a nyugtató gyógyszerek kékek és nem pirosak, ugyanis a kék tablettáknak nagyobb nyugtató hatást mértek, mint a pirosnak – hatóanyag nélküli pirulákról van szó mindkét esetben!

A placebo alkalmazása – kezellek téged egy hatástalan módszerrel, amiről azt hiszed működik, vagy legalábbis úgy gondolsz rá, működhet, leginkább fájdalom (fejfájás esetében átlagosan harmadával csökkenti a fájdalmat [7, 8], rosszullét, hányinger esetén eredményes, de gyorsabb gyógyulást észlelnek a kezelt személyek más, komplexebb betegségek esetén is.

Ez valódi gyógyulás, vagy csak jobban érezzük magunkat, ha placebo-t kapunk?

Valódi gyógyulás úgy néz ki nem, vagy rendkívül ritkán történik placebo kezelés során [9]. De mi van azokkal az esetekkel, ahol valamilyen hatást tapasztalunk? Egy része lehet statisztikai hiba, vagy nem megfelelően végrehajtott kísérlet, de ez nem magyaráz minden esetet. A placebók feltehetően bizonyos esetekben segíthetnek a test természetes regenerációs folyamatainak beindításában. Ez egyáltalán nem idegen gondolat a hagyományos orvoslástól. Sok terápiás kezelés ugyanis „mindössze” optimális feltételt teremt, hogy a szervezet meggyógyítsa önmagát. Ilyen, a csonttörések kezelése, amikor megfelelően egymás mellé helyezik az eltört részeket, rögzítik gipszeléssel, vagy csavarokkal és hagyják, hogy magától összeforrjon a csont.

Ráadásul más a valódi gyógyulás, és más az érzet. A betegek szubjektív megítélése szerint a placebo beavatkozások sokszor ugyanolyan jók, mint a valódi kezelést által kiváltott hatás. Annak ellenére nyilatkozhatnak így, hogy a mérhető, objektív, állapotukra utaló vizsgálat szignifikáns (magyarán: döntő mértékű) különbséget mutatott a valódi kezelés javára [3].

Ha a magunkról alkotott önképünk – jelen esetben, ha úgy gondolunk magunkra, mint egészséges, normális funkciókkal rendelkező személyre – sérül, akkor jellemző módon a különféle külső tényezőket alkalmasnak találunk, h visszabillentsen ebbe a képbe. A placebók tökéletes támaszpontok lehetnek, hisz azt hisszük róla segítenek. De nem minden esetben van így. A placebo hatás részben annak köszönhető, hogy a betegség vagy sérülés a természetes módján is gyógyul. A legtöbb rendellenesség, fájdalom, betegség gyorsan változik (javul, vagy épp jobb- rosszabb szakaszok követik egymást), és az ilyen változásokat gyakran kötjük valamilyen külső eseményhez. Például ha magunktól is meggyógyulunk – ami szerencsére a legtöbb esetben megtörténik és közben egy valójában hatástalan gyógykúrát kapunk / végzünk (például félmeztelen ugrálunk a holdfényben, mert azt hallottuk, hogy az gyógyít), akkor mi és a kezelőnk is a kezelésnek fogja tanúsítani a hatást. Legfeljebb a gyógykezelő, ha tudja, hogy a kezelése hatástalan, a placebo hatás számlájára írja a dolgot. Ezt szégyentelen módon rengeteg kuruzsló kihasználja. Ha a beteg állapota romlik, azt mondja neki tisztul a szervezete – majd ha jobban lesz, ami szerencsére a legtöbbször megtörténik a szervezetünk öngyógyító képességének hála, a sikert magának tulajdonítja. Becsapva a hiszékenyeket, megrövidítve pénztárcájukat. Különösen szégyenletes, hogy gyakran idős, kétségbeesett beteg emberek hiszékenységét, és gyógyulásba vetett reményét használják ki – a kóklerek számát tekintve itt Magyarországon – a legtöbbször büntetlenül…

Az ember regenerációs képességénél maradva van még egy magyarázat a placebo hatásra. E szerint a különféle öngyógyító, regenerációs mechanizmusok fenntartása túlságosan energiaigényes folyamat a szervezet számára. Ezen folyamtok a sérülés, betegség megjelenésével indulnak be, de hasonló kulcsingerként működhet a társas támogatás, odafigyelés a gyógyító részéről vagy a jó orvos-beteg kapcsolat is. Ez utóbbi napjainkban különös fontossággal bír, ezért erre térünk ki a továbbiakban.

A placebo hatás további érdekességei

A placebo hatás fontos része a gyógyulási szándék. Aki gyógyulni akar, másképp viselkedik, jobban hat rá a placebo [3]. Valódi gyógyulás ez esetben se történik közvetlenül a placebo hatására, de a páciens hamarabb jobban érezheti magát, és erőre kaphat. Fontos szerepet játszik ebben a folyamatban, hogy a beteg meg akar felelni az orvos elvárásainak tudattalanul is. Az orvos magabiztossága, viselkedése, kinézete is egyfajta placebo hatásként működhet. De azért ne keverjük össze az ápolást, a beteg fizikai és lelki igényének kielégítését a placebóval. Inkább arra érdemes gondolni, hogy például egy fehér köpenyes professzor által adott üres placebo tabletta jelentősebb hatást tud elérni, mint egy fiatal, bizonytalan fellépésű medikus adja. A placebo hatás figyelembe vétele fontos előre lépés lehet a hagyományos orvoslásban. Sajnos, míg a bizonyított, valódi kezeléssel dolgozó orvosok túlterheltség, fásultság, vagy egyszerűen hanyagságból nem fordítanak elég figyelmet a betegre, addig a nem valódi kezeléssel „dolgozó” kuruzslók szinte mindig meghallgatják a pácienset. A beteg már attól, hogy foglalkoznak vele jobban érezheti magát, de a betegség valódi okát, ez vajmi kevéssé gyógyítja meg. Mi több a helytelen kezelések akadályozhatják, hogy időben, valódi szakemberhez forduljon az illető.

De térjünk vissza a placebóra, mely hatásnak érdekes kiterjesztései is lehetnek. Megfigyelték, hogy ha figyelemhiányos gyerekeket placebóval kezelnek, akkor a szülők, tanárok, akik úgy tudják gyógyszeres kezelésben részesül a gyerek türelmesebben, nagyobb empátiával álltak a kísérletben résztvevő gyerekekhez, s ennek következtében javult azok állapota [10]. Tehát nem is a placebót kapó gyerekeken jelent meg az első hatás, hanem azokon akik nem is kaptak placebo-t.

 

A szakirodalmat átböngészve reálisan felmérhető hogy a placebo nem csodaszer, a betegségek okát nem tudja gyógyítani. Csökkentheti a fájdalmat, jobban érezzük tőle magunkat, de a valódi gyógyulást a hatástalan szerek nem hozzák el. Csak hiú reményt.

 

 

The miserable have no other medicine

but only hope”.

magyar fordításban:

„A nyomorultnak nincs más vigasza,

Csak a remény.”

William Shakespeare

 

Kép forrása: Stock.XCHNG

 

 

De hogyan különböztetjük meg a placebo-t a valódi gyógyulást segítő szerektől?

Továbbá a lehet-e ártani a placebo "sötét oldalával" (nocebo hatás)?

Cikkünk második részében ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni, miközben megismerhetik az angol haditengerészet egyik sebészének különös történetét, a titokzatos vudu-halált (voodoo death). Végül pedig az egészből megpróbáljuk a tanulságokat is levonni.

 

Irodalomjegyzék

[1]           http://hu.wikipedia.org/wiki/Otto_von_Guericke

[2]           Henry Beecher: The Powerful Placebo (1955)

[3]           Részletesebben lásd: Magyar Tudomány, 2011. márciusi száma, link: http://www.matud.iif.hu/2011/03/Tartalom.htm

[4]           http://hu.wikipedia.org/wiki/Tükörneuron

[5]           http://www.ted.com/talks/lang/hu/vs_ramachandran_the_neurons_that_shaped_civilization.html

[6]           Priilad: Wine’s placebo effect, link: http://www.emeraldinsight.com/journals.htm?articleid=1545996&show=pdf

[7]           Speciali és mtsai: Migraine treatment and placebo effect, link: http://xa.yimg.com/kq/groups/17470070/1342174864/name/Placebo.pdf

[8]           Groot és mtsai.: Headache: the Placebo Effects in the Control Groups in Randomized Clinical Trials; an Analysis of Systematic Reviews, link: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0161475411000674

[9]           Hróbjartsson és Gøtzsche: Placebo interventions for all clinical conditions, link: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/14651858.CD003974.pub3/abstract

[10]        http://www.medicalonline.hu/cikk/meta_placebo

 

 

Reméljük blogbejegyzésünk felkeltette az érdeklődését. Ha kérdése, vagy más észrevétele van, örömmel várjuk levelét a következő címen: elet.tudatosan@gmail.com